Lukak tátonganak a büdzsén

Nagy-Britannia a Brexit ellenére a külföldi befektetők harmadik számú célpontja az Egyesült Államok és Kína után, megelőzi Németországot és Franciaországot is – derül ki az Ernst & Young globális bizalmat vizsgáló éves jelentéséből. „Az üzletkötés benne van a brit cégek DNS-ében. Az Egyesült Királyságban megtalálhatók a legfontosabb értékek, amelyeket a befektetők keresnek, a technológia, a tehetség és a szellemi tulajdon, ezért mindig jelentős szereplő volt, és az is marad” – mondta a Bloombergnek a jelentéssel kapcsolatban Steve Krouskos, a New York-i székhelyű nemzetközi tanácsadó egyik vezetője.

Az Egyesült Királyság a tavalyi Brexit-népszavazás után visszaesett a listán az ötödik helyre, idei jó helyezésének pedig nagyrészt az az oka, hogy a font gyengélkedése olcsóbbá tette a piacot. Emellett a befektetők nem lepődtek meg azon, hogy feszültek a kilépési tárgyalások, és lassul a brit gazdaság. A brit cégösszeolvasztásban és -felvásárlásban a helyieken kívül az amerikai és az ausztrál vevők voltak a legaktívabbak: a legnagyobb amerikai hitelkártyagyártó, a Vantiv nyáron 10 milliárd dollárt fizetett az internetes fizetéseket intéző Worldpay Groupért, a fűszergyártó McCormick pedig 4,2 milliárd dollárért vette meg a Reckitt Benckisert.

Az Institute for Fiscal Studies vezető brit kutatóintézet hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül: évi 50 milliárd fontnyi pluszbevételt kellene előteremteni ahhoz, hogy Philip Hammond pénzügyminiszter elérje a célját, és a 2020-as évek közepére megszüntessék a költségvetési hiányt. A deficit a GDP 10 százalékáról 2,4 százalékra csökkent, mióta 2010-ben hatalomra léptek a konzervatívok, nagyrészt a költségek lefaragásának köszönhetően, ez azonban súlyos problémákhoz vezetett a többi között az egészségügyben, ahol nőtt a várakozási idő, valamint a börtönökben, ahol a súlyos őrhiány miatt gyakoribb az erőszak. A kormányzat emellett 1 százalékban maximálta a köztisztviselők éves béremelését, és befagyasztotta a segélyeket, de a növekvő infláció miatt erősödik a nyomás Hammondon, hogy enyhítsen a megszorításokon. A pénzügyminiszter november 22-én terjeszti be a költségvetést az alsóházban.

Nem lesz elég vámos

Kereskedelmi megállapodás nélkül akár ötszörösére nőhet a vámáru-nyilatkozatok mennyisége Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ezeknek a feldolgozásához azonban nem lesz elég vámos sem az Egyesült Királyságban, sem pedig európai partnerországaiban – figyelmeztetett hétfői számában a Financial Times. Nagy-Britanniában ötezer új vámtisztviselőre lenne szükség 2019 márciusáig, a megnövekvő adminisztráció pedig évente 4–9 milliárd font többletköltséget okozhat a szigetország cégeinek. A Brexit-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt az uniós országok egyelőre vonakodnak növelni a vámosok számát, pedig kiképzésük évekbe telik.