Matolcsy: nagyszerű évet zárt a jegybank tavaly

Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2016-os üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta:

amint Magyarország és a magyar kormány, úgy a jegybank is eredményes, nagyszerű évet zárt 2016-ban.

Hozzátette: az MNB törvényi kötelezettségeinek eleget tett, és teljesítette mindhárom mandátumában megfogalmazott feladatát, így megőrizte az árstabilitást, fenntartotta a pénzügyi stabilitást, és támogatta, segítette a kormány sikeres, növekedésközpontú, foglalkoztatást bővítő gazdaságpolitikáját.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: ahogyan 2013-tól minden évben, az MNB tavaly is sikeres fúziós jegybanki politikát követett, amelyben volt helye az ortodox és az unortodox lépéseknek is.

A 2016-os eredmények közé sorolta, hogy az MNB teljes hitelezési fordulatot ért el, hiszen mind a vállalati hitelállomány, mind a háztartások hitelállománya újból bővült. Kiemelte: az MNB programjaival és a politikájával részt vett abban a fordulatban is, hogy Magyarországot mindhárom hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta.

Matolcsy György elmondta: az MNB monetáris tanácsa 2016-ban újra kezdte az alapkamat-csökkentési ciklust és összesen 45 bázisponttal, 0,9 százalékos szintre, „historikus mélypontra” állította be az alapkamatot. Rámutatott: 1924 óta, amióta Magyarországon működik nemzeti bank, most van legalacsonyabb szinten a jegybanki alapkamat. „Ez érték, önérték, siker” – jelentette ki.

A jegybank elnöke sikerként értékelte a rövid és a hosszú lejáratú állampapírhozamok jelentős csökkenését. Szerinte „közgazdaságilag több mint meghökkentő, elképesztően jó eredmény”, hogy a hosszú állampapírhozamok 2016-ban 480 bázisponttal, a rövidek pedig 670 bázisponttal mérséklődtek. Ez azt jelenti, hogy a magyar államháztartás 2013-hoz képest tavaly 500 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással kalkulált, így 2013 és 2016 között összesen 1000 milliárd forinttal csökkent a magyar államadósság utáni kamatfizetés. Ez az 1000 milliárd forint itt van az országban, ebből fogyasztás, építkezés, beruházás lett, és nem pedig döntően döntően külföldi pénzügyi befektetők profitja – jegyezte meg.

Matolcsy György szintén komoly fordulatnak tartja, hogy az államadóság devizaaránya 25 százalékra csökkent 2016-ban. Kiemelte: az MNB tavaly is folytatta az egyik legértékesebb és legsikeresebb jegybanki programot, a növekedési hitelprogramot, amelyben 2016 végéig több mint 30 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott hitelhez, és 2600 milliárd forint hitelkihelyezés történt. Hozzátette: a növekedési hitelprogram 2013 és a 2016 között a jegybank számításai szerint mintegy 2 százalékkal bővítette a magyar gazdaság bruttó hazai össztermékét.

Jó hírnek tartotta, hogy megállt a háztartások hitelállományának csökkenése, ami szerinte egyértelműen azt jelzi, hogy családok feldolgozták azt a „sokksorozatot”, amit a 2002 utáni kormányok devizahitelezése rótt rájuk, és újból bíztak magukban és a pénzügyi rendszerben is. Kiemelte: 2016-ban féléves rendszerességgel lakáspiaci monitort indított az MNB, mert a jegybanknak kötelessége különleges figyelemmel kísérni a lakáspiacot és a lakáshitelezést, a korábbi rossz tapasztalatok miatt.

Jelezte: MNB felügyeleti tevékenysége megerősödött, szakmailag nagyon magas színvonalon működik, és 2016-ban 1608 pénzügyi intézmény prudenciális felügyeletét látta el. Hozzátette: a szakmai felügyelet minősége megváltozott, nem utólagos, hanem megelőző, az esetleges bajokat, kockázatokat előre jelző működés a jellemző.

Matolcsy György elmondta: 2016-ban az MNB 50 milliárd forintos osztalékot fizetett, és további 54 milliárdot helyezett az eredménytartalékba, ami azt jelenti, hogy 2017-et is nézve, 160 milliárd forint körüli pozitív eredménytartalékkal rendelkezik a jegybank. Szerinte ez „historikus teljesítmény” és egyben megalapozza a biztonságos működést is. Matolcsy György ugyanakkor hangsúlyozta: a jegybank egyetlen, vázolt eredményét sem sikerült volna elérni 2016-ban, egy széles, jól működő

szövetségi háló nélkül. Ahogy 2013 óta minden évben a kormánnyal, az állam más intézményeivel, az Országgyűlés bizottságaival, az üzleti szektorral és kiemelten a bankrendszerrel, igen jó együttműködést alakítottunk ki és ez az összhang minden 2016-as eredmény záloga, alapja és biztosítéka – jelentette ki.

Az MNB elnöke szerint azonban volt 2016-nak egy olyan területe, amely a jegybanki történet „fekete, sötét lapjaira kívánkozik”. Matolcsy György szerint ugyanis tavaly – a nyugati demokráciákban példátlan módon – az MSZP politikai támadássorozatot indított az Magyar Nemzeti Bank, a jegybank elnöke és családja ellen, ezek a támadások pedig kivétel nélkül hazugságokra épültek.

Matolcsy György szerint hazugság volt, hogy a jegybank hegedűt vett, ahogyan az is, hogy a jegybank elnöke a bankszövetség elnökének lakásában lakik. Szerinte emellett az MSZP azzal is megvádolta őt, hogy személyesen ő és családja ellopták a jegybanki alapítványok vagyonát, 267 milliárd forintot, valamint azt is állították, hogy egy családtagja jegybanki alapítványoktól kapott 500 millió forintot a vs.hu tulajdonosaként. Matolcsy György szerint az MSZP megkérdőjelezte a jegybankelnök családjának azt a jogát is, hogy vállalkozóként hitelt vegyen fel, befektessen, céget vásároljon és induljon magyar vállalkozásként az európai uniós pályázati rendszerben.

Kijelentette: az MSZP-nek kormányon a szakmai teljesítménye „nagyon nagy mínusz”, hiszen tönkretették a magyar gazdaságot, a párt politikai teljesítménye pedig „a jegybank tükrében 2016-ban nulla”.