A csökkenésben több egyedi tényező is szerepet játszott, és folytatódott az a trend, hogy a vállalatok a megtermelt jövedelem több mint felét újra Magyarországon fektették be, miközben az osztalékkifizetés mérséklődött.
Az ágazati bontásból látható, hogy a legtöbb nagyobb méretű ágazatban enyhén emelkedett vagy nem változott érdemben a profit, és a jövedelem csökkenése elsősorban az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatásokat végző vállalatok profitcsökkenéséhez köthető. A jövedelemegyenleg hiányát az is mérsékelte, hogy a rezidensek tulajdonában lévő, külföldön működő vállalatok nyeresége – a 2015-ös visszaesést követően – jelentősen emelkedett.
Míg a nem normál üzletmenethez köthető eredménytételek 2015 során jelentős nyereséget jelentettek a vállalatoknak, addig 2016 során ezek a tételek a korábbi évekhez hasonlóan veszteséget okoztak. Így, bár a normál üzletmenet szerint csak kismértékben mérséklődött a vállalatok nyeresége, a külföldi vállalatok az árfolyamok elmozdulását is tartalmazó adózott eredménye 2015 és 2016 között a GDP több mint 15 százalékával csökkent.
A régiós összehasonlítást vizsgálva a hazai profitráta a szlovák és a lengyel szint körül alakult, ám elmaradt a cseh értéktől. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmük nagyobb részét fordítják újrabefektetésre, mint osztalékfizetésre, ami egyedülálló a régióban. A külföldi tulajdonú vállalatok profitjának kiemelt szerepe van az Európai országok között a GNI és a GDP közötti különbség alakulásában – a külföldiek nettó közvetlentőke-befektetéseinek állománybővülésével nő a két mutató közötti különbség is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.