Ukrajna egyre mélyebbre ássa magát az adósságban

Ukrajna továbbra is képtelen mit kezdeni hatalmas adósságaival. A következő öt évben 64,2 milliárd dollárt kellene visszafizetnie. Erre szemernyi esélye sincs. Szakértők szerint Kijev vagy tovább mélyíti az adósságcsapdát, vagy államcsődöt jelent. Petro Porosenko ukrán elnök szeptember második felében jelentette be, hogy 3 milliárd dollár értékű eurókötvényt bocsátanak ki 15 éves lejárattal, 7,375 százalékos éves hozammal. A lépést az eladósodottság szülte. Oleg Usztenko hitelügyi szakértő szerint a mostani állampapír-kibocsátással az ország csupán el­odázza súlyos fizetésképtelenségi problémáit. Mint mondta, a 2018-as költségvetés 6 százaléka megy majd csak el a kamatokra, azaz több, mint amennyi katonai kiadásokra. A jelenlegi államadósság meghaladja a GDP 80 százalékát, a szeptemberi adatok szerint ez 76,56 milliárd dollár.

Olekszandr Ohrimenko közgazdász az állampapír-kibocsátás negatív következményeire figyelmeztet. Szerinte már rövid távon a hrivnya leértékelődésére kell számítani. Ám ez annyira nem aggasztja a kijevi kormányt, mert a hrivnyagyengülés támogatja a külföldi valutában elszámolt exportot. Vszevolod Sztepanyuk pénzügyi elemző szerint az eurókötvények piacra dobásával a Nemzetközi Valutaalaptól való függést is csökkenteni akarják. A kabinet számára azért kényelmetlenek az IMF szigorú pénzügyi elvárásai, mert Ukrajnában 2019-ben valamennyi szinten választások lesznek, márpedig annak közeledtével a kormány már kerülné az újabb megszorításokat.

Helyette a szociális kifizetések növelése, a nyugdíjemelés és a minimálbér további felzárkózása kerülhet az első helyre, csakhogy ezekre nincs kellő fedezet. Nem véletlen a Világbank Ukrajnát érintő legújabb prognózisa sem, ahol a korábbi egy számjegyű helyett 10 százalékra becsülik az idei infláció ütemét, míg a gazdasági növekedés várható szintjét a nyár közepi 3,5 százalékról most 2 százalékra vették vissza. Sztepanyuk szerint nem lenne ennyire elkeserítő a helyzet, ha a kormány következetesen végigvinné a beharangozott reformokat, és ha nem rontotta volna el látványosan a privatizációt. A költségvetés tavaly 647 millió dollár privatizációs bevétellel számolt, de csak 7,2 millió folyt be. Egy évvel korábban még kevesebb, csupán 5,75 millió dollár jött be vagyoneladásból. Az idei terv 3,5 ezer állami cég eladásáról szólt, de a magánosítási folyamat gyakorlatilag megrekedt. Ennek fényében a jövő évi 7,2 milliárd dolláros privatizációs bevétel irreálisnak tűnik.

Elszámolási vita az oroszokkal

A kijevi vezetés 2015-ben állapodott meg nemzetközi hitelezőivel adóssága átalakításáról: 20 százalékot leírtak a hitelezők, a fennmaradó rész törlesztését pedig 2019-ig felfüggesztették. Oroszország nem vett részt az ukrán adósság csökkentésében. A két ország jogi útra terelte az Oroszország által 2013-ban két évre folyósított 3 milliárd dolláros kölcsön visszafizetésének kérdését. A kijevi vezetés azzal az indokkal zárkózik el a visszafizetéstől, hogy azt a pénzt nem az ország, hanem Viktor Janukovics volt elnök körei kapták Moszkvától.