Érdemes alaposan tájékozódni szerződéskötés előtt

A globális pénzügyi válságot követően kezd visszatérni a bizalom a lakossági hitelezés iránt. „Különösen igaz ez a fogyasztási hitelekre, ahol akár 50-60 százalékos a keresletnövekedés az elmúlt egy évben. Az alacsony kamatszint és a növekvő reálbérek is ösztönzik az embereket a fogyasztásra, de a közelgő ünnep is jelentős forgalmat generálhat a háztartási hitelek piacán” – mondta a Világgazdaságnak Binder István. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője szerint fogyasztóként első lépésként azt kell eldöntenünk, szükségünk van-e a hitelre, s ha igen, akkor mit vegyünk fel: folyószámlahitelt, személyi kölcsönt, hitelkártyát, áruhitelt vagy akár szabad felhasználású jelzáloghitelt, de a mai napig kedveltek, főleg a nagyvárosokban, a zálogházak kézizálog-kölcsönei is.

Binder István felhívta a figyelmet: csak tudatosan, felelősen szabad eladósodni, célszerű tájékozódni a konstrukciókról, például a Magyar Nemzeti Bank hitel- és lízingválasztó oldalán (www.mnb.hu), ahol a hitelösszeg, futamidő és más paraméterek megadása után megkapjuk a teljes piaci kínálatot. Ez Magyarország legszélesebb körű, legnaprakészebb összehasonlító programja, jogszabály alapján kell a bankoknak feltölteniük és frissíteniük a kondícióikat – húzta alá. Akinek esetleg nincs internetes hozzáférése, segítséget kaphat az MNB ügyfélszolgálatain vagy a 13 megyeszékhelyen elérhető fogyasztóvédő pénzügyi tanácsadó irodákban is.

Binder István nyomatékosította: a hitel kiválasztásánál számos mutatót – a hitel törlesztőrészlete, a kamat mértéke – érde­mes megnézni, de a legfontosabb a teljes hiteldíjmutató (THM), hiszen ez mutatja meg teljes egészében, mennyibe kerül az adott hitel. Nem mellékes, hogy a felvett fogyasztási hitelek esetében az átlagos THM 2012 elején még 30 százalék volt, ami mostanra – az MNB kamatcsökkentési politikájának is köszönhetően – 15 százalékra mérséklődött.

A szóvivő rámutatott: nem mindegy az sem, hogy rövid, közép- vagy hosszú távon adósodik el egy személy vagy család, érdemes a futamidőt is megnézni. Példaként levezette: ha valaki 100 ezer forintot vesz fel 22 százalékos kamattal, 2 százalékos kezelési költséggel egy évre, akkor a havi törlesztése 9500 forint, s összesen 114 ezret kell visszafizetnie. Ha azonban ezt három évre veszi fel ugyanazon kondíciókkal, akkor a törlesztőrészlete ugyan kevesebb mint négyezer forint lesz, ám összességében több mint 141 ezer forintot kell lerónia hitelintézetének. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg korábban a fogyasztási kölcsönök alapvetően fix kamatozásúak voltak, ma egyre több a változó kamatozású konstrukció. Utóbbi hosszabb futamidő esetén az esetlegesen bekövetkező kamatemelkedés miatt kockázatot jelent, főleg a három évnél hosszabb futamidejű személyi hitelek – illetve természetesen a lakáshitelek – esetében, amit érdemes mérlegelni a konstrukció kiválasztásakor. Ezért az MNB ma leginkább a hosszabb távon belátható törlesztést kínáló, fix konstrukciók mellett teszi le a voksát.

Binder István aláhúzta: számos szabály védi a fogyasztókat, hogy ne adósodjanak el irreális mértékben, ahogy korábban sokakkal ez megtörtént. A 2010 után életbe lépett fogyasztóvédelmi és ügyfél-tájékoztatási szabályok mellett ilyen az MNB adósságfék-rendelete is. Ezt a 300 ezer forintot meghaladó összegű háztartási hitelekre kell alkalmazni: a 400 ezer forintnál magasabb havi jövedelemmel rendelkező ügyfél esetében az összes vállalt törlesztőrészlet a jövedelem 60 százaléka lehet, 400 ezer forintnál kisebb jövedelem esetén pedig 50 százalék.

Tudatosabb ügyfelek

Az elmúlt egy év során sokat javult a magyar válaszadók bizalma a bankok és a pénzügyi szolgáltatók iránt. A felmérés több, növekvő pénzügyi tudatosságára utaló trendet is azonosított – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt., illetve anyavállalata (IPF) által végzett, öt országra kiterjedő reprezentatív kutatásból.