Hazai szervezeteknél hasznosul a támogatások közel ötöde

Milyen területeket irányít a magyar kormány a Duna régió stratégia (DRS) megvalósításában?

Az EU 2011-ben, a magyar uniós elnökség fontos eredményeként fogadta el a DRS-t, amely kilenc uniós és öt EU-n kívüli országot fog össze abból a célból, hogy 11 szakterületen javuljanak a régió összeköttetései, környezetvédelme és gazdasági mutatói. A DRS és három további makroregionális kooperáció (balti, adriai és jón, valamint az Alpok) az EU 19 tagállamában és nyolc EU-n kívüli országban 270 millió embert érint. Magyarország három fő területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzésében Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése terén Szlovákiával, a környezeti kockázatok kezelésében Romániával közösen.

A fenntartható energia kapcsán miért éppen Csehország a fő partner, és milyen magyar vonatkozású projektek indultak ezen a területen?

Fontos szempont volt, hogy minden ország a 11 szakterület legalább egyikén vezető szerepet töltsön be, így minden területet két-két ország koordinál. A fenntartható energia területén Csehországra és Magyarországra esett a választás, bár kissé eltérnek a két ország energiapolitikai céljai: Csehország elsősorban energiamixe zöldítésére helyezi a hangsúlyt, mert ott az ellátásbiztonság nem tényleges rizikó, a magyar fél viszont az energia-útvonalak diverzifikációjával teremtené meg ellátásának biztonságát. E különbség azonban inkább a hasznára válik az együttműködésnek, hiszen így több szempont érvényesülhet, több tapasztalat használható fel. Együtt dolgozunk a megújuló energia használatának ösztönzése terén is: magyar vezetés mellett készült el a régió geotermikus, illetve biomassza-potenciáljának fenntartható felhasználását ösztönző jelentés. A feltárt lehetőségek gyakorlatba való átültetését a Duna transznacionális program (DTP) segíti, például úgy, hogy 2,5 millió euróval támogatta a DARLINGe című magyar kezdeményezést, amely a Kárpát-medence déli részén geotermikus források közvetlen hőhasznosítását célozza.

Mik az eredményei a Szlovákiával közös vízminőségi ágazati területnek?

E tevékenységek a Duna vízgyűjtő-hordalékmenedzsmentjéhez, valamint a tiszai országok együttműködéséhez kapcsolódnak. Ennek részeként a dunai országok Danube Sediment néven hordalékmenedzsment-projekt létrehozásáról döntöttek, a megvalósításért felelős konzorciumot a Budapesti Műszaki Egyetem vezeti. A munka a Duna transznacionális program első pályázati felhívása során 3,7 millió euró támogatást nyert.

A Szolnokon 2014. november 4-én megnyílt Tisza Iroda az öt tiszai ország nemzeti szintű vízügyi terveinek összehangolásán, a nemzetközi munkák összefogásán dolgozik, az ezt célzó JoinTisza projekt 2,25 millió eurós támogatást nyert. A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezeti, de külön költségvetésük van az öt érintett ország vízügyi szervezeteinek is. A projekt 2017–2019 között valósul meg. A vízminőség terület segítségével zajlik Ukrajnában a Tisza-parti Aknaszlatina településen a felhagyott sóbánya és térsége rekultivációjának előkészítése is.

Melyek a Romániával közös környezeti kockázatok terület főbb célkitűzései?

A fő cél az árvizek, a vízhiány és az aszályok okozta kihívások kezelése, valamint a baleseti szennyezés szempontjából veszélyes helyszínek adatbázisának folyamatos frissítése. A 2013-as extrém dunai árvizek után a terület magyar szakértői a régió mind a 14 országában árvízi felmérést végeztek, majd árvízvédelmi intézkedési programot dolgoztak ki. Javasolt intézkedéseik beépültek a Duna-vízgyűjtő első árvízi kockázatkezelési tervébe is, amelyet 2016 februárjában hagytak jóvá a régiós vízügyi miniszterek.

A múlt év végén a hazai vízügyi oktatás képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá német, szlovák és szerb partnerintézményekkel egy közös nemzetközi árvízvédelmi képzési program kidolgozásáról. A DRS magyar koordinációja segítette az év első felében az InterFloodCourse projekt benyújtását is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának vezetésével, amely a képzés tantervét és a kapcsolódó elektronikus tananyagok kidolgozását, valamint a régió árvízvédelmi szakértőinek egyeztetéseit hivatott finanszírozni. Nemrég kaptuk az értesítést a mintegy 97 ezer eurós, egyéves projekt kiválasztásáról, így a megvalósítás még az idén megkezdődhet a deggendorfi, pozsonyi és belgrádi egyetemekkel.

Az ágazat munkáját támogatja az említett JoinTisza projekt is, amelybe bevontunk ukrán, szlovák, román és szerb partnereket.

Hány DRS-projektben vesz részt Magyarország?

A DTP által 2016-ban lebonyolított első pályázati felhívásra Magyarországról adták be a legtöbb jelentkezést, 115-öt. A 14 dunai országból 547 pályázatot fogadtak be, a támogatást nyerő 54 projektből 11 magyar vezetéssel valósul meg az elkövetkező években. A nyertes projektekben partneri szerepet vállaló magyar szervezeteknél 18,2 millió euró hasznosul, a teljes meghirdetett támogatás közel ötöde. Ezzel az első helyen szerepelünk a régió országai között. A 2007–2013-as időszakkal ellentétben, amikor a transznacionális programokat inkább nyugat-európai szereplők vezették, most Közép-Európára tevődik át a hangsúly.

Fontos pillanat volt a titkárságunk életében, amikor az említett aknaszlatinai sóbánya okozta környezeti kockázatok feltárása érdekében 2016-ban két alkalommal is sikeresen tudtuk mozgósítani az EU polgári védelmi mechanizmusát. A célunk a bányatérség rehabilitációjának előkészítése egy több mint egymillió eurós projekt keretében, amely javaslatokat tesz a térség fenntartható gazdasági hasznosítására is. A szükséges forrást a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon átnyúló együttműködési programból reméljük elnyerni. Megemlíthetném a Magyarország–Szerbia Határon átnyúló együttműködési programot is, amely a magyar–szerb határvidéken nyolcmillió euróval támogatja az integrált vízgazdálkodást a Baja–Bezdán-csatornarendszer korszerűsítése révén.

Mikor zárulnak a főbb magyar vonatkozású projektek?

A stratégia vízminőség-prioritásainak két zászlóshajója a JoinTisza és a Danube Sediment, valamint a DARLINGe kezdeményezés együtt 8,3 millió euró támogatásban részesült. Ezek 2017. január 1-jétől 30 hónapig tartanak. Számos további projekt is hozhat változást a régiónknak. A magyar vezetésű nyertes projektek közül ilyen a közel kétmillió eurós, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által koordinált Accelerator, amely a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kkv-knak nyújt pénzügyi tanácsot. Ide sorolhatnám továbbá a 2,7 millió eurós DANUrB-t, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem irányít, és amely a régió kulturális örökségét hivatott népszerűsíteni, vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált Learning by Doing projektet, ez 2,4 millió euróból fejleszti és harmonizálja a regionális szintű szakképzést.

A DRS elsődleges, de nem kizárólagos forrása a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működő, már bemutatott uniós finanszírozási eszköz, a DTP. Jól mutatja a program kiemelt szerepét, hogy az október 18–19-i éves fórumon Orbán Viktor miniszterelnök úr is javasolta az uniós és tagállami hozzájárulás növelését a DTP pénzügyi keretének bővítése érdekében.