Így segítené a pénzügyi tudatosságot az NGM

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szemszögéből azért fontos összefogni a pénzügyi edukációt és a pénzügyi tudatosságot segítő lehetőségeket, mert abban az esetben, ha a megtakarítások nem megfelelő helyen vannak ( Quaestor-ügy), akkor makrogazdasági szempontból nagy hiányt okozhatnak az államnak, amit az el szeretne kerülni.

„Nem csak a válságok mutatják meg, hogy nem vagyunk kellően tudatosak, hanem a felmérések is” – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyekért felelős államtitkára. Az államtitkár kiemelte, az OECD jelentéséből is kiderül, hogy sokan nem alkalmazzák pénzügyi ismereteiket. Hangsúlyozta, a magyar pénzügyi kultúrában hiányzik az előrelátás és a tudatos tervezés – és sokan nem hasonlítják össze az előttük álló lehetőségeket sem.

A Századvéd Politikai Iskola Alapítvány 2017-es felmérése szerint, a megkérdezettek 59,3 százaléka csekkel fizeti rezsiköltségeit, míg 23,8 százalékuk fizet csak banki átutalással. „Akiknek vannak megtakarításaik, ők sem tudatosan kezelik” – tette hozzá Hornung.

Az államtitkár kiemelte, hazánkban számos olyan lehetőség van,amely a megtakarítást segíti, például az állampapír-piac, a lakás-előtakarékosság, az életbiztosítás vagy éppen a Tartós Befektetési Számla (TBSZ).

A magyar állam egyik legfontosabb célkitűzése a hosszú távú öngondoskodás ösztönzése. Az önkéntes pénztárak száma csökkent, mert konszolidáció történt a piacon a hatékonyabb működés érdekében. Az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételéről Hornung elmondta, pozitív meglepetéssel fogadták, hogy azok bevételei nőttek – ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság keresi ezeket a megtakarítási lehetőségeket. A másik nagy megtakarítási lehetőség az önsegélyező pénztárak. Ezeknek a számai is javuló tendenciát mutatnak – az NGM bízik benne, hogy a jövőben ezt a lehetőséget is egyre többen veszik majd igénybe.

A minisztérium továbbá fontosnak tartja, hogy a különböző formákban előforduló pénzügyi tudatossággal foglalkozó szervezeteket egységesítsék és az edukációt is fejlesszék.

„Ennek érdekében alkottuk meg azt a stratégiát, amely hosszú távon összefogja a pénzügyi edukációt. Ez egy 7 éves program, melynek keretén belül átülteti a tudatosságot a fiatal generációnak, amely a program fő célcsoportja” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy természetesen az idősebb korosztályt is megszólítják. További cél az, hogy a tudatos fogyasztással elkerüljék azokat a válsághelyzeteket, melyek az elmúlt években kialakultak, és cél az is, hogy csökkenjen a készpénzhasználat, amely a gazdaság fehéredésében segít – zárta előadását Hornung Ágnes, az NGM államtitkára.