BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Korai még csatlakozni az eurózónához

Hogyan lehet a visegrádi országok kockázatait előre jelezni – erről osztották meg a gondolataikat a Világgazdaság Sikersztorik a válság után című konferenciáján a szakemberek.

Rövid távon rózsásak a kilátások – mondta Raffaella Tenconi, a Wood and Company feltörekvőpiac-elemzője. A konvergencia folytatódik, Csehország már több szempontból drágább, mint Milánó. Magyarországon is folytatódhat a felzárkózás, magasabb béremelkedés jöhet, ez idővel fordított konvergenciát eredményezhet. A szakember a Brexit hatásait is vizsgálja Kelet-Európára nézve, 2019-re nagy felfutást hozhat a brit kilépés a kereskedelemben. Az euró­zóna szétszakadása nem valószínű, de az új kormányok jelentős változásokat vezethetnek be egyes országokban.

2017.11.06. VG konferencia / Barcza György ÁKK vezérigazgató
Fotós: Móricz-Sabján Simon

Mai Doan, a Bank of America elemzője szerint kétséges, hogy valóban biztonságos kikötőnek számítanak-e a feltörekvő piacok. Hosszabb távon vannak aggodalmak, nem tudni, az uniós finanszírozás hogyan változik meg. Az elektromos autók teszik majd ki a gépjárműeladások 34 százalékát 2030-ban, kérdés, hogyan alkalmazkodnak ehhez a visegrádi országok. Érdemes figyelni a globális jegybankok mérlegének alakulására Samu János, a Concorde elemzési vezetője szerint. Nagy változás várható ezen a téren: a főbb piacokon alacsonyak a kamatok, kérdés, hogy a mennyiségi könnyítés visszafogása miként hat a kamatszintekre. A V4-es gazdaságok jobban ki vannak téve ennek a bizonytalanságnak. Fontos kockázat, hogy növekednek az országokban a bérek, erre nem biztos, hogy fel vannak készülve a gazdaságok, ha nem elég erős a termelékenységük. Továbbá a gazdaságokról lekerült az adósságnyomás, mégis vannak nyugtalanító fejlemények. A gazdaságpolitika prociklikussága felemésztheti azokat a tartalékokat, amelyeket az országok összegyűjtöttek a korábbi években – Romániában ez már látszik. Magyarországon is prociklikus a gazdaságpolitika, erősebb az ösztönzés, mint amennyire szükség van. Amikor 4 százalékos a növekedés, a költségvetési hiánynak a nullához kellene közelítenie, nem 2-3 százalék között kellene lennie – mondja Samu.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza is a béremelkedésben lát kockázatot: nem biztos, hogy a termelékenység is követni tudja a béremelkedést. A monetáris politikában a legnagyobb kihívás a mennyiségi lazítás kivezetése. A jegybankok megszorító ciklusba léptek, ennek jelei már látszanak, emelkednek a kamatok, 2019-ben az eurózónában is elindulhatnak a kamatemelések. Raffaella Tenconi szerint a kötvénypiacon hazánkat ugyanúgy fogják kezelni, mint a többi V4-es országot. Ha tovább csökken a külföldiek részaránya a finanszírozásban, az segíti majd Magyarországot. A forint előbb-utóbb leértékelődik, ami kamatemeléshez vezethet. Samu János szerint a finanszírozási szükségletekre kell figyelni, hogy elkerülje az ország a válságot. Ha van egy nagyobb lejárat, annak refinanszírozására fel kell készülni. Virovácz Péter úgy látja, nem feltétlenül szükséges százéves kötvényt kibocsátani, de ha sikerül, be lehet bizonyítani a külföldieknek, hogy az ország megbízható adós.

Mai Doan szerint fontos keresztúthoz érkezett Európa a Brexittel. A V4-nek is erősebb tárgyalási pontja van az euró bevezetése kapcsán, hiszen az eurón kívül is van élet. Az eurózóna előnyei nem tűnnek olyan nagynak, hogy ezek az országok most csatlakozzanak. A válság sok problémát a felszínre hozott az eurózónában – mondja Virovácz. Legalább öt-tíz évet várni kell arra, hogy kiderüljön, mennyire válságálló az övezet. Előbb-utóbb persze csatlakozni kell, de érdemes még kivárni ezzel, az előkészületeket azonban meg kell tenni. Raffaella Tenconi rámutatott: az eurózónát a csatlakozó országoknak olyanná kell formálniuk, amilyenbe be akarnak lépni, az övezet nem maradhat csupán egy német terv.

Barcza: a gazdaságpolitika az adósságkezelést is átalakította

Az államadósság a 82 százalékos GDP-arányos szintről 74 százalékra csökkent – mutatott rá az ÁKK vezérigazgatója. Barcza György arra is kitért, hogy az államadósság devizaaránya megfeleződött, a külföldi befektetők kezében lévő állampapírok aránya kétharmadról egyharmad közelébe csökkent, kiépült a lakossági állampapírpiac, amiről korábban sokan azt állították, hogy nem lehetséges, az ország pedig visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.