Lassúbb lesz a gazdaság növekedése

Csökkentette Nagy-Britannia növekedési kilátásait a legrégebbi, 1938-ban alapított független brit gazdaságkutató intézet, a National Institute of Economic and Social Research (NIESR). Eszerint az augusztusban jelzett 1,7 helyett idén 1,6, jövőre 1,9 helyett 1,7 százalékkal fog bővülni a GDP.

Az intézet korábbi várakozásai érvként szolgáltak a Brexit támogatóinak arra, hogy a gazdaság jobban teljesít a kilépési népszavazás után vártnál – emlékeztetett az Independent. A mostani becslés közelebb van a Nemzetközi Valutaalapéhoz, amely idén 1,7, jövőre 1,5 százalékos növekedést vár, és meghaladja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 1 százalékos 2018-as előrejelzését.

Az NIESR a termelékenység visszaesésére alapozza a becslését: a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az egy órára vetített termelékenység a második negyedévben újabb 0,1 százalékkal csökkent az első háromhavi 0,5 százalékos zuhanás után, és hasonló tendencia várható az év fennmaradó részében is.

A brit gazdaság a hivatalos statisztikák szerint 0,4 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, ami ugyan jobb az előző háromhavi 0,3 százaléknál, de messze elmarad az euróövezet 0,6 százalékos növekedésétől. A tendencia jövőre sem fog változni, mert az NIESR az idei 3,2 százalékos után jövőre 3,5 százalékos globális növekedést vár. A kutatóintézet előrejelzése szerint a fogyasztói árak emelkedése az év végére 3,2 százalékos lesz, emiatt várakozásaik szerint a Bank of England hathavonta 0,25 százalékponttal fogja emelni az alapkamatot, így az 2021-re eléri a 2 százalékot. A Reuters által megkérdezett elemzők viszont úgy vélik, az inflációs nyomás és a Brexit körüli bizonytalanságok miatt valószínűtlen a jövő évi kamatemelés, és a jegybank csütörtökön sem változtat az alapkamaton.

A Brexit körüli bizonytalanságok némileg enyhülhetnek a jövő hét végén, amikor újabb kétnapos tárgyalási fordulót tartanak. David Davis kilépésért felelős miniszter a felsőház illetékes bizottsága előtt jelezte: London kész a kompromisszumra az előrelépés érdekében. „A kilépési megállapodás pénzügyi és egyéb téren valószínűleg kedvezőbb lesz az unió számára. A jövőbeni kapcsolatok viszont mindkét fél számára kedvezők és fontosak lesznek” – jelentette ki. Akárcsak brüsszeli partnere, Michel Barnier, Davis is azt mondta, hogy gyorsítani akarják a tárgyalásokat, csak az nem világos, hogyan.

A Bloomberg név nélkül nyilatkozó uniós forrásból úgy értesült, hogy Brüsszel nem érti a brit hozzáállást, és London semmiféle új javaslattal nem állt elő arra vonatkozóan, hogyan rendezzék a kilépéskor fizetendő számlát, mi legyen az európai bíróság szerepe az uniós állampolgárok jogainak garantálásában, illetve hogyan maradjon könnyen átjárható az északír–ír határ.

Négyéves mélyponton a brit befizetés

Nagy-Britannia nettó 9,4 milliárd fontot fizetett be tavaly az uniós költségvetésbe az egy évvel korábbi 10,5 milliárd után, ami négyéves mélypont – közölte az ONS. Ez az összeg a brit kormány kiadásainak 1,2 százaléka, heti 181 millió font. Londonnak elméletileg bruttó 18,9 milliárd fontot kellett volna befizetnie a brüsszeli kasszába, de az 1984-es visszatérítési megállapodás alapján ebből 13,9 milliárd maradt, emellett visszakaptak további 4,4 milliárdot, amit elsősorban agrártámogatásokra és az elmaradottabb térségek infrastruktúrájának a fejlesztésére fordítottak – számolt be a Reuters. Az ONS adatai szerint a brit költségvetési hiány 2016-ban elérte a GDP 5,9 százalékát, ami a legmagasabb arány 1946 óta, és a jelentősebb fejlett gazdaságok között..