Máté-Tóth István: Minél több céget szeretnénk a magyar tőzsdén látni

Célunk, hogy minél többen használják a tőkepiacokat Magyarországon – jelentette ki Máté-Tóth István, a Budapest Értéktőzsde (BÉT) üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján. A szakember elmondta, hogy a magyar eszközök sokkal attraktívabbak lettek az elmúlt időszakban – akár CDS-felárakat nézzük, akár az állampapírokat –, és javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai is, ami által csökkent a rizikó, a vállalatok tőkeköltségével együtt.

Nagyon jó, hogy van egy tőkepiac, ahol a magyar vállalatok tőkét vonhatnak be, valamint a magyar háztartások nagyobb rizikó mellett nagyobb hozamokat érhetnek el – mondta, majd hozzátette: fontos funkciója a tőkepiacnak az is, hogy a rizikó átruházható, transzformálható. Ehhez Máté-Tóth István szerint a tőkepiacoknak jól kell működnie, kiszámíthatónak, likvidnek és hozzáférhetőnek kell lenniük. „Azaz kell hogy legyen egy jól működő infrastruktúra” – jelentette ki. Ez egy társadalmi elfogadottságot feltételez, és szintén fontos, hogy a tőzsdén szereplők legyenek elszámoltathatóak. A szabályzórendszer – akár a transzparencia, akár a piaci viselkedések vizsgálata – adott, Magyarországnak nincsen se hátránya, se előnye a többi uniós tagállamhoz képest – tette hozzá.

Kicsi a magyar piac

Magyarországon a tőkepiacok kicsik, akár a részvénypiacra, akár a kötvényfinanszírozásra gondolunk. A szakember vélemény szerint a magyar vállalatok nem igazán használják ezt a finanszírozási formát. „Vannak nagyon sikeres gazdaságok, ahol a tőkepiac sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint Magyarországon, és ezek az államok versenyképesebbek is hazánknál” – tette hozzá.

Máté-Tóth István kijelentette, a magyar vállalkozások túlnyomóan banki finanszírozástól függnek. Elmondta azt is, hogy van egy kínálati probléma is, ugyanis a piac mérete kicsi, Magyarországon a rizikótűrő-képesség pedig alacsony. Hozzátette, ezt alátámasztják a statisztikai adatok is, a magyar megtakarítási szerkezet konzervatív, a részvényarány csupán 4 százalék, és külföldi részvényekbe például többet fektetnek be. Az ingatlanmegtakarítás nagyon népszerű, de nem az ingatlanfejlesztések, hanem az ingatlanok kezelése a sláger – fűzte hozzá.

„Azt szeretnénk elérni, hogy minél több vállalat legyen a tőzsdén, többen és többet kereskedjenek ott” – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes. Végül elmondta, a tervek között mindig is szerepelt, hogy a Magyarországon működő bankok ott legyenek a tőzsdén is, aminek lenne egy olyan pozitív üzenete is, hogy gazdálkodásuk átláthatóbb.