Néhány év múlva blokkláncon keresztül szavazhatunk

A Bitcoin tekinthető az első kriptovalutának, ami nem feltétlenül igaz, de ez volt az első, ami blockchain, azaz blokklánc alapon működött, és működik jelenleg is.

A blokklánc nem feltétlenül kriptovalutát futtat, ugyanis sok másra is használható. Amikor még nem létezett ez a technológia, addig nem lehetett biztonsággal pénzt küldeni peer-to-peer, azaz felhasználótól egy másik felhasználónak. Vidákovics szerint ugyanis fennállt a kettőződés veszélye: például amikor valaki elküld egy képet, akkor az a kép a küldő és a fogadó félnél egyaránt ott lesz. Emiatt van szükség egy köztes szervezetre, például egy bankra, amely elvégzi a könyvelést. A blokklánc-technológia ezt megoldotta, így nincs szükség közvetítőre – emelte ki a szakértő.

Több mint ezer kriptovaluta létezik

A rendszer decentralizált, bárki beszállhat működtetőnek, a főkönyv van megosztva, mindenki lát mindent, és mindenki ellenőriz mindent, ezért ezt a rendszert nem lehet manipulálni – mondta Vidákovics, hangsúlyozva, hogy eddig csak adatot és információt lehetett küldeni egymásnak, de most már pénzt is. A bányászott kriptovalutákkal tőzsdéken kereskednek, és már több mint 1300 különböző valutát jegyeznek.

Vidákovics kiemelte, hogy már kiléphetünk a valuták világából, ugyanis egészen más rendszereket is futtathatunk a blokklánc-technológián.

Biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül lesz olyan választás, amit blockchainen keresztül fognak lebonyolítani

– fogalmazott a szakértő.

Dollármilliárdokban mérhető piac

Napjainkban 8-9 milliárd dollár folyik át a tőzsdéken és közel 250 milliárd dolláros a piaci kapitalizáció – jelentette ki Mogyorósi Attila, a CoinCash vezérigazgatója. Cégük kriptovaluta váltásával foglalkozik, ahol forintért, dollárért vagy épp euróért különböző kriptovaluták vásárolhatók, eladhatók. Előadásában az alternatív kriptovalutákról, az altcoinokról szólva elmondta, hogy ezeket egy adott ökoszisztéma igényeire, kiszolgálására találják ki. Ezek a rendszerek alternatív bányászati megoldásokat jelenthetnek. Emellett Mogyorósi Attila az anonimitást, a gyorsaságot, az olcsóságot, valamint a smart contract lehetőségét emelte ki.

A kriptovaluták világában is van a tőzsdei kibocsátáshoz hasonló módszer: ilyen az ICO (Initial Coin Offering), ami Mogyorósi szerint tulajdonképpen egy alternatív közösségi finanszírozási módszernek tekinthető. Elmondta, hogy az Ethereum év eleji sikere például ennek köszönhető. Szerinte ezáltal hatalmas növekedési potenciál van az egyes kriptovalutákban, de mivel szabályozatlan a piac, ezért emiatt ennek megvannak a veszélyei.

Nem valuta, nem deviza

Vágyi Ferenc Róbert, a Magyar Okleveles Adószakértők (Moklasz) alelnöke előadásában kiemelte, hogy a kriptovaluta közgazdaságilag se nem valuta, se nem deviza. Ugyanakkor van egy 2015-ös, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet: egy áfaügyben hozott döntésben a bíróság megállapította, hogy úgy kell kezelni, mint egy digitális devizát – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, hogy jelenleg sem magyar, sem uniós szabályozás nincsen, ahogy külön adószabályozás sincs.

A kriptovaluta ugyanis nem klasszikus pénz, mert nincs kibocsátója, hanem virtuális deviza, amely egy szerződéses fizetőeszköz, és értékmérő is. Vágyi Ferenc Róbert elmondta: ha a bányászással szerzett kriptovalutát átváltják forintra, dollárra, euróra vagy bármilyen más devizára, valutára, és az megjelenik a magánszemély számláján, akkor az onnantól már jövedelemnek minősül. Így közel az egyharmada elmegy az adóra – 15 százalék szja, valamint 14, vagy 22 százalék eho.

Adót kell fizetni

Miután az átváltással az összeg megjelenik a számlán, így az már a különböző szervezetek, így az adóhatóság számára is láthatóvá válhat, ezért senkinek sem javaslom, hogy elmaradjon az adófizetéssel – hangsúlyozta a Moklasz alelnöke. Hozzátette, hogy több részletkérdést még tisztáznia kell az adóhatóságnak.

A konferencián többek között szó volt arról is, hogy a magyarországi középiskolák diákjait megismertessék a jövő év végéig ezzel a technológiával. Elhangzott, hogy a befektetési alapok 99 százaléka alulteljesít, de ugyanez igaz a kriptopénzek piacára is. Ugyanis például a kriptopénzek 2013-as rangosrának élmezőnyéből mára a többség már nincs az első százban.