Robusztus növekedés a megtakarítási piacon

Az OTP Öngondoskodási Index 2017-es kutatásában többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyire téma a közbeszédben az öngondoskodás. Az látszik, hogy 2012-2013-ban egy jelentős esés történt ezen a téren, mert a médiában keveset hallottak erről az emberek – ráadásul az elmúlt egy évben 11 százalékpontos csökkenés tapasztalható.

„Ez jelentheti azt is, hogy nem volt annyira téma a médiában például a különböző brókerbotrányok” – mondta Takács András, az OTP Bank Vagyonkezelési és Megtakarítási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Az egyik meglepő fejlemény, hogy robusztus növekedés látható a megtakarítási piacokon, ennek ellenére a megkérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik. Ez Takács szerint két dologra világít rá: egyrészt csökken azok aránya, akik félretesznek, tehát fokozódott a vagyonkoncentráció, másrészt az adat azért is meglepő, mert növekednek a bérek, mégis elmarad a fogyasztás dinamikája. „Meglepetés továbbá az is, hogy jelentős csökkenés látszik az eddigi népszerű megtakarítási lehetőségek körében – például az életbiztosításoknál” – fűzte hozzá.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, az egyetlen olyan instrumentum, amely markáns növekedést tud mutatni, az a lakástakarék. A gépkocsinyeremény betétkönyv viszont reneszánszát éli, ebben az alacsony kamatkörnyezetben hasonló dinamikát tud felmutatni, mint a lakossági állampapírok.

Emellett a kutatásból az is látszik, hogy a legalapvetőbb pénzügyi-matematikai értelmezések is gondot okoznak a megkérdezettek jelentős részének. Ennek tükrében nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy „Lekötne-e 300 ezer forintot 2 évre, 2 százalékos kamat mellett?” csak 15 százalék válaszolta azt, hogy igen, pedig ez egy nagyon kedvező konstrukció – mondta Takács.

„Időről-időre visszatérünk arra a kérdésre, hogy az emberek hány százaléka tartja otthon a megtakarításait. Tavalyhoz képest ez nem változott: a megkérdezettek 32 százaléka helyezte biztonságba pénzét lakásában, többek között azért, hogy kéznél legyen, ha szükséges, vagy éppen azért mert túl kicsi az összeg. Egyre többen tartják otthon azért, mert az adott válaszoló hamarosan felhasználja félretett pénzét” – ismertette az adatokat Takács.

A nyugdíj-kérdés kapcsán a szakember kiemelte, a megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy kiszámíthatatlannak tartja pénzügyi helyzetét, ezzel szemben 17 százalék az, aki vállalja, hogy havonta félretesz valamennyi pénzt 71 éves koráig. A megkérdezettek 75 százaléka mondta, hogy az állam feladata az időskori nyugdíj biztosítása.

Miközben a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta azt, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, mégis 34 százaléka gondolja úgy, hogy csak a nyugdíjból fog megélni. A válaszadók 27 százaléka válaszolta, hogy munkajövedelemből fog megélni idős korában, 11 százaléka befektetési jövedelemből és 23 százaléka bökött rá a „Nem tudom” válaszra.

„2011-ben mindössze a vagyontervezésen átesett ügyfelek 5 százaléka jelölte meg a nyugdíjcélt a vagyontervezésben, amely idén már 30-40 százalék között mozog” .

Az index egészségügyi lába az állami egészségügyre is kitért. A megkérdezettek 45 százaléka véli, hogy az állami egészségügy intézményei megfelelőek. A magánegészségügyi ellátás költsége viszont 56 százalékuk szerint megfizethetetlen és 36 százalék gondolja úgy, hogy drága, de megfizethető és csupán 4 százalék véli, hogy nem olyan drága, mint ahogy sokan vélik.

A felnőtt lakosság pénzügyi ismeretei azonban tovább romlottak. Takács kiemelte, sajnos az egyszerű felosztás sem megy a többségnek, de a kamatos kamat számolásánál a válaszadók kétharmada „elbukott”.

„Megtört a lendület, visszaléptünk a 2011-es kezdő mezőre” – mondta Takács, kiemelve, hogy az emberek inkább a hétköznapi célokkal foglalkoznak, kevésbé tekintenek a jövőbe. A társadalmi olló jelentősen kinyílt. Nem lehet elmenni az okok mellett: egy pozitív gazdasági ciklusban a munkanélküliségi ráta jelentős csökkenése mellett, az emberek bizonytalansági percepciója jelentősen tompul és kevesebben gondolnak arra, hogy gond lehet. Ezzel párhuzamosan globálisan megfigyelhető jelenség a vagyonkoncentrációban végbemenő drasztikus változás.

Az emberek nem terveznek tudatosan, nem érzik magukénak a pénzügyi témát, a piac viszont az alacsony kamatkörnyezettel küzd – ezért növelni kell a tudatosságot, a nyílt és őszinte közbeszéddel, amely többek között a média feladata. A piac oldaláról viszont a legfontosabb feladat, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat fejlesszék és megszólítsák azokat a rétegeteket, akik eddig nem voltak bevonva – a fiatalabb generáció miatt például a digitális világban való megjelenés az elsődleges cél – összegezte az OTP Öngondoskodás Indexének adatait Takács András.