Varga Mihály megjegyezte: a kormány teendőinek jó részét meghatározták a 2010-ben örökölt körülmények, a magas államadósság, a belső eladósodottság, a gazdaság működésére jellemző fenntarthatatlan folyamatok és a nagyfokú bizalmatlanság a régi kormánnyal szemben.
Az új irány lényege az volt, hogy helyre kellett állítani a fegyelmet a fiskális politikában, vissza kellett állítani a munka becsületét és a biztonságérzetet, vagyis a stabil gazdasági növekedés alapját meg kellett teremteni – vélekedett a miniszter.
A gazdasági növekedés mértéke mára meghaladja az európai uniós átlagot, az államadósság szintje pedig a közösségi átlag alá csökkent – összegezte Varga Mihály. A magyar GDP-arányos államadósság 72-73 százalékra tehető, miközben az uniós átlag meghaladja a 80 százalékot.
A foglalkoztatáspolitika egyrészt a meglévő dolgozók megtartására összpontosított például a munkavédelmi akcióterveken keresztül, de a hosszabb ideje nem dolgozók bevonására is kiterjedt a közmunkaprogramon keresztül – ecsetelte a tárcavezető. A speciális programoknak és az adórendszer megváltoztatásának köszönhető, hogy az országban 750 ezerrel többen dolgoznak, mint hét éve, tette hozzá.
Jelenleg 60 ezer üres állás van az országban, miközben 190-200 ezer ember nem talál munkát – jegyezte meg a miniszter. A munkaerőhiányt átképzéssel, a közmunkások bevonásával kívánják pótolni, de a nemrég indult nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a szépkorúakra, megfelelő keretek között a diákokra és a munka világába visszatérő kismamákra is számítanak.
A munkáltatói járulék és a társasági adó csökkentése is a versenyképesség növelését szolgálja, amire a szociális partnerekkel kötött tavaly novemberi megállapodás nyitotta meg a lehetőséget – hangsúlyozta Varga Mihály.
A kormány célja visszaadni a szakmák értékét, a szakképzést a vállalati igényekhez igazítani, ami szintén versenyképességi tényező – jegyezte meg Varga Mihály. Ezért is tették ingyenessé a második szakma megszerzését és emelték a korhatárt 21 évről 25-re.
Varga Mihály szerint a jövő az ipar digitalizálásában rejlik, ezért minél több kis és közepes vállalkozást be kell vonni a folyamatba.
További teendőként a versenyképesség javítása érdekében a feketegazdaság visszaszorítását, az adóvizsgálatok célzottabbá, ügyfélbarátabbá tételét, az adminisztráció csökkentését említette a miniszter.
A versenyképességi tanács eddig elsősorban az üzleti környezet gyors javítására összpontosított – jegyezte meg a tárcavezető, aki arra is utalt, hogy jelentősebb eredményeket az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakításával lehet elérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.