Deutsch Tamás: megérkeztünk az élmezőnybe

Hol tartunk a digitális felzárkózásban? Ez hogyan mérhető?

Vannak olyan nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő, hosszú évek óta ugyanazzal a módszertannal végzett kutatások, amelyek egy adott ország digitális fejlettségét mutatják. Ezek közül hármat emelnék ki, amelyeket a világon mindenhol elfogadnak: az OECD digitális fejlettség összehasonlítására alkalmas felmérését, a DESI indexet, amely az Európai Unió országainak digitális fejlettségét méri, valamint az OpenSignal mobilinternettel kapcsolatos felmérését. Ezek alapján összességében Magyarország az évtized elején a közepesen fejlett országok mögött állt.

Milyen országokkal voltunk azonos szinten?

A DESI index szerint a közép-európai országok szerepeltek hasonlóan, Magyarország az uniós rangsor harmadik harmadában volt. Nagyjából minden felmérés a középmezőny végére, a gyengén fejlett, lassabban felzárkózó országok közé helyezte hazánkat. Az elmúlt két évben változott a helyzet, így Magyarország 2020-ig a már látható fejlesztéseknek köszönhetően odaér a középmezőny élére vagy az élmezőny végére.

Az uniós rangsorban ez mit jelent?

Az Európai Unión belül Magyarország az első tíz ország között lesz. Az infrastruktúra fejlettségét tekintve – a mobilinternet lefedettsége és adatátvitelének sebessége alapján – a világ harmadik-negyedik legfejlettebb hálózata vagyunk már három éve. A fejlesztések nem lassulnak, sőt ugyanolyan lendülettel folytatódnak: zajlik a Szupergyors internet program, a jövő év végéig befejeződnek a 4G-fejlesztések, ezután az 5G technológiát is az elsők között szeretnénk alkalmazni. Infrastrukturális fejlettségünk abszolút az élmezőnybe emelt minket, a többi mutatót tekintve pedig az élmezőny végére jöhetünk fel, ami nagy előrelépés.

Miért tartották fontosnak az internet-előfizetés áfájának csökkentését?

Két év alatt két lépésben 27-ről 5 százalékra csökken az áfakulcs. Ez mintegy 17-18 százalékos nettó árcsökkenés, ami igen jelentős, hiszen majdnem az ötödével kell kevesebbet fizetni. Az adócsökkentéssel 2018. január 1-jétől Magyarországon lesz a legalacsonyabb az internetezés áfakulcsának mértéke az Euró­pai Unió tagállamai között. Ez azért fontos, mert így többen hozzáférhetnek ehhez a szolgáltatáshoz is.

Korábban arról beszélt, hogy 2019-re az emberek 85 százaléka lehet rendszeres internet­felhasználó. Ez reális cél?

A rendszeres internet­fel­hasz­nálók aránya 2016 elején 72 százalék volt, ami az idei év végére az uniós átlagra, 78-79 százalékra nőtt. Az internethasználatot alapvetően három-négy dolog határozza meg: a digitális infrastruktúra, az internet ára, azaz a hozzáférhetőség. Fontos a megfelelő kompetencia is, amivel az internet által kínált lehetőségek kihasználhatók – a ma nem internetezők között ez a legnagyobb visszatartó erő. Az online tartalmak már nemcsak a híreket, a szórakozást jelentik, hanem az e-közigazgatás vagy az e-kereskedelem szolgáltatásait is. 2015 végén még merész célokat tűzött ki a kormány a Digitális jólét programmal, de mivel mindegyik területen komoly fejlesztések indultak el, szerintem abszolút reális célkitűzés, hogy a polgárok 85 százaléka rendszeres internetfelhasználóvá válik 2019-re.

A digitális felzárkózás mennyivel tud hozzájárulni az exportteljesítményhez?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2014 óta a hagyományos diplomáciai, a biztonságpolitikai, valamint az EU-integráció és a szomszédságpolitika kérdéseit nem alulbecsülve külgazdaság-orientált diplomáciát folytat. Három éve minden év rekordot hoz a Magyarországra érkező külföldi befektetések és az exportteljesítmény növekedése tekintetében. A fenntartható növekedési pályán lévő gazdaságot és a rekordokat elérő külgazdasági teljesítményt, azaz az exportteljesítményt már nemzetközi szinten is elismerik. Nemzetgazdasági szinten pedig eleve nem jelentéktelen súlyt tölt be a digitális gazdaság.

Ez mekkora részt hasít ki a teljes GDP-ből?

Magyarországon a digitális gaz­daság a hozzáadott értéket nézve 20 szá­zalékot tesz ki . Emellett a hazai munkavállalók 15 százaléka, több mint 600 ezer ember ebben az ágazatban dolgozik. A hagyományos ágazatok már felültek a magyar exportteljesítmény hullámára. A digitális gazdaságot ebben még segíteni kell konkrét gazdasági döntéseket támogató információkkal és külgazdasági lépésekkel, valamint meg kell nézni, hogy export tekintetében milyen magyarországi termékek és szolgáltatások jöhetnek szóba. A digitális gazdaság már 2017-ben is a korábbinál nagyobb mértékben tud hozzájárulni az exportteljesítmény növekedéséhez, 2018–2019-ben pedig még dinamikusabb növekedés lesz tapasztalható.