Drágult az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru is

Az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 23, a vaj, vajkrém 15,4, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, a sertéshús 4,1 százalékkal drágult 12 hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva.

A KSH jelentéséből kiderül: a baromfihús ára 13,1, a cukoré 8,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 2,9, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,9 százalékkal emelkedett.

A háztartási energia ára 1,5, ezen belül a tűzifáé 12,3 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatásokért 1,0, a ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A fogyasztói árak egy hónap alatt 2017. októberhez viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 18,6, a friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász 1,9 százalékkal drágult, míg a cukor 6,1, a friss hazai és déligyümölcs 3,6, az étolaj 1,4 százalékkal kevesebbe került.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,3 százalékkal. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 1,0, a szeszes italok, dohányáruké 0,5 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 0,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 1,7, a tűzifa 1,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szolgáltatásoké 0,5 százalékkal mérséklődött, utóbbin belül az üdülési szolgáltatások 4,7, a hírközlési szolgáltatások 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe.

Nem okozott meglepetést a novemberi infláció

Jobbágy Sándor, a CIB Csoport senior elemzője hangsúlyozta, az infláció trendjében a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz. Az éves átlagos infláció 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat idén, jövőre emelkedhet, de a 3 százalékos szint tartós átlépése még akkor sem valószínű.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a dohánytermékek árának a jövedéki adóemelés következtében bekövetkezett, valamint egyszeri hatásként a tej- és tejtermékek, illetve a tojás régiós és európai árnövekedési ciklusát tükröző drágulásától megszűrve bőven 2 százalék alatt maradhatott volna a maginfláció novemberben az előző havival megegyező 2,7 százalék helyett. Az infláció novemberi emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta – tette hozzá. A következő hónapban ismét csökkenhet az infláció az üzemanyagok magas tavaly decemberi bázisára miatt, így idén éves átlagban 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést vár a Takarékbank.