Erős török növekedés – gyenge alapokon

Rendkívül erős növekedési adatot közölt tegnap a török statisztikai hivatal: a gazdaság 11,1 százalékkal bővült éves bázison az idei harmadik negyedévben. A kimagasló növekedés egy szintén erős, de a mostani volumentől bőven elmaradó, 5,4 százalékos előző negyedéves GDP-bővülést követett. Az adatot nagyban torzítja az alacsony bázis: egy évvel korábban ugyanis 0,8 százalékos recesszióban volt a gazdaság, volt tehát honnan növekedni. A hivatal közleménye szerint a bővülés kiadási oldalon a megugró lakossági fogyasztásnak, az állóeszköz- és az állami beruházásoknak, valamint az exportnak köszönhető. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a török kormány autoriter törekvései bizalmatlanságot keltenek a piacokon. A Commerzbank már a második negyedéves GDP-adatoknál hangsúlyozta: a statisztika hitelessége megkérdőjelezhető, előfordulhat, hogy politikai nyomásra kozmetikázzák a növekedési számokat.

Szembetűnő az is, hogy megállt a török deviza zuhanása. A lírából korábban menekültek a befektetők, az euróval szemben több mint 20 százalékot, de a folyamatosan gyengülő dollárral szemben is több mint 8 százalékot esett. A tendencia no­vember közepén fordult meg, azóta a dollárral szemben több mint 3, az euró ellenében majdnem 5 százalékot korrigált a líra. Még mindig olcsó a török deviza, ami meglátszik a negyedéves jó exportadatokon is.

Természetes, hogy nagy esések után korrigál a kurzus – magyarázta a Világgazdaságnak Móró Tamás. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája ismertette: a líra mozgását nemcsak a politikai bizonytalanságok enyhülése, de rövid távú tényezők is vezérlik, mint a befektetők által felvett short és long pozíciók aránya. Az elemző utalt a török jegybank korábbi ígéretére, mely szerint nem korlátozzák a tőkekivitelt az országból, valamint megemelik az alapkamatot, ha az infláció tovább nő. Ez fontos volt a piaci bizalom visszaállításához, ahogyan az is, hogy Erdogan elnök belátta: a magas infláció ellen nem a kamatvágás a megoldás – magyarázta Móró. Az elemző úgy vélte: legfeljebb 10 százalékot erősödhet még a török deviza a dollárral szemben. A líra erősödésével párhuzamosan csökkenni kezdett a tízéves török államkötvény hozama is: a novemberi 12,7 százalékról 11,6 százalékra esett. Móró szerint a lírával együtt mozog a pálya, de további emelkedésre nincs nagy tér. A 10 százalék fölötti hozam nagyon magas, ennél sokkal feljebb csak akkor megy, ha összeomlik a líra – közölte. Hozzátette, ha a mostani szinten, a dollárral szembeni 3,83-os keresztárfolyamon stabilizálódik a deviza, akkor a hosszú oldali hozamszintek további 1-2 bázispontot csökkenhetnek.

A jó GDP-adatok ellenére az ország makropályája nem javult. A munkanélküliség stabilan 10 százalék fölött van, a pénzromlási ütem 13 százalékig gyorsult, ami különösen szembeötlő az inflációt nélkülöző globális környezetben. Móró Tamás a legnagyobb problémának továbbra is a folyó fizetési mérleg magas hiányát látja. Az a modell, hogy az ország külföldről finanszírozza magát, ami hazánkban is működött 2008-ig, hosszú távon nem tartható fenn – emelte ki a szakértő. Hozzátette: a hiány csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a lakossági fogyasztás visszafogása lenne, ahogyan az Magyarországon is történt. Ez azonban Móró szerint különösen nehéz lenne Törökországban, ahol a növekedés egyik motorja éppen a fogyasztás.