Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezett találkozót napra pontosan a párizsi klímamegállapodás elfogadásnak második évfordulóján tartják, arra mintegy száz országból 4 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra szereplői, politikusok, finanszírozók, alapítványok, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők.
Válaszul Donald Trump amerikai elnök döntésére, miszerint kivezeti hazáját a 2020-ban életbe lépő párizsi megállapodásból, Emmanuel Macron francia elnök nyáron jelentette be, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) novemberi bonni konferenciája után közvetlenül egy újabb csúcstalálkozót rendeznek Párizsban, amelynek kulcstémája a zöld finanszírozás kérdése lesz.
A konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.
Amerikai képviselők, vállalatok, alapítványok, nem kormányzati szervek viszont jelezni kívánják Párizsban, hogy támogatják a megállapodást. A találkozó díszvendége lesz többi között Leonardo DiCaprio filmsztár, aki elkötelezett környezetvédő, Bill Gates milliárdos, Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó és Michael Bloomberg, New York korábbi polgármestere, akinek alapítványa finanszírozza részben a konferenciát.
A francia elnöki hivatal azt szeretné, ha a párizsi klímaegyezmény évfordulóját konkrét tervekkel ünnepelnék meg Párizsban, de nem számszerű felajánlások várhatók, hanem újfajta finanszírozási modellek beindítása a magánszektor és a közszféra érdekelt szereplőinek bevonásával.
Két évvel ezelőtt a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés nagy csapást jelentett a klímaegyezmény végrehajtásának folyamatára. Az egyezmény részesei nemzeti, tagállami vállalásokat tesznek a felmelegedést okozó, úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet az iparosodás előtti szinthez képest. Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez.
Kedden délelőtt négy kerekasztal-beszélgetést tartanak az energetikai átmenet állami és magán finanszírozási lehetőségeiről, amit délután az állam- és kormányfők panelbeszélgetései követnek, a vitavezetők Emmanuel Macron francia államfő, Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár lesz.
Párizs belvárosában a Panthéon előtti téren eközben nem kormányzati szervezetek a fosszilis infrastrukturális projektek állami támogatásának megszüntetéséért fognak tüntetni, hivatalos adatok szerint ugyanis a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Uniót – évi 72 milliárd eurót költ fosszilis energiájú projektekre, negyed annyit, mint a tiszta energiák támogatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.