Újra szavaz a képviselőház Trump adóreformjáról

Bernie Sanders független, vermonti szenátor és Ron Wyden demokrata párti politikus bejelentése szerint a mintegy 500 oldalas törvényjavaslat három pontja ellentétes a szenátus szabályaival, és egyszerű többséggel ebben a formában nem, csak háromötödös szavazással lehetne elfogadni. A republikánusok nem rendelkeznek ennyi mandátummal a kongresszus felsőházában.

A szenátus várhatóan még kedden szavaz az adóreformról, s az így várhatóan már szerda reggel visszakerül a képviselőház elé, s ha ismét elfogadják, az elnök azonnal alá is írhatja.

Az első, keddi szavazáson 227 igen és 203 nem szavazattal fogadták el a képviselők a javaslatot. A demokraták egyként ellene szavaztak, és 12 republikánus politikus sem támogatta a javaslatot.

Donald Trump már szerdán törvényerőre emelheti az adórendszer három évtized óta első átfogó reformját, amely kormányzása első évének legnagyobb törvényhozási sikerét jelentheti.

Az adóreform hét végén nyilvánosságra került, végleges tervezete jelentős adócsökkentéseket, egyes adóformák eltörlését és az adórendszer egyszerűsítését tartalmazza.

Legfontosabb eleme a vállalati nyereségadó mérséklése 35 százalékról 21 százalékra. Ez a rendelkezés már a jövő évtől hatályba lépne. Az eredeti javaslat szerint 20 százalékra csökkent volna a vállalati nyereségadó mértéke.

A republikánus adócsomag megtartja a személyi és a családi jövedelemadók hatsávos rendszerét azzal, hogy a legmagasabb jövedelműek jelenlegi 39,6 százalékos adója 37 százalékra csökken. A hat sáv 10, 12, 22, 24, 32, valamint az említett 37 százalékos adózást jelenti. Jelentős mértékben nőnének az egyéni és családi adókedvezmények, de egyes adókedvezmények megszűnnének. Megemelik azt a küszöböt is, amely alatt a családoknak nem kell jövedelemadót fizetniük.

A törvénytervezet jelentős mértékben, legfeljebb 10 ezer dollárra csökkenti az egyes szövetségi államokban létező forgalmiadó-visszatérítések mértékét, illetve limitálja az ingatlanadót.

A tervezet egyszeri adót vetne ki azokra a vállalatokra, amelyek offshore pénzeket kezelnek. Ez egyébként az olyan hi-tech óriásokat érintené, mint az Apple, a Microsoft vagy a Google-t tulajdonló Alphabet. Eddig ugyanis csak a külföldön szerzett bevételek közül csak azt az összeget adóztatta meg az állam, amelyet ezek a cégek visszautaltak az Egyesült Államokba. Emiatt sok cég összesen több mint 2,5 billió dollárt tart külföldön.

A reformcsomag várhatóan tíz év alatt legalább 1,46 ezer milliárd dollárral növeli az Egyesült Államok jelenlegi, majdnem 20 ezer milliárd dolláros államadósságát.

Demokrata politikusok hevesen támadták a reformtervet, mert szerintük a módosítások a gazdagoknak és nagyvállalatoknak kedveznek, míg az alacsonyabb bevételű amerikaiaknak idővel egyre több adót kell fizetniük.