Athén meglovagolná a kötvénypiaci ralit

A görög parlament 2010 óta már a tizenötödik meg­szo­rítócsomagot fogadta el hétfő esti ülésén. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hiteleiért cserébe ezúttal elrendelt lépésekkel nemcsak juttatásokat vonnak el, hanem korlátozzák a sztrájkjogot is, mire az ezen felháborodó tüntetők tegnap összecsaptak Athénban a rendőrökkel. Ami igazán érdekes, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfő a szavazáskor fogadkozott: tényleg ez az utolsó mentőcsomag, és Görögország hajszálnyira van attól, hogy „megszabaduljon a nemzetközi pénzügyi gyámság alól”. Egy dolog, hogy Ciprasz már a megválasztásakor is az újabb megszorítások ellen kampányolt, hogy aztán a beiktatása után nem sokkal belecsapjon az IMF tenyerébe, másik viszont, hogy a számok sem támasztják alá a politikus szavait.

A makroadatokat nézve a gazdaság még mindig nagyon rossz állapotban van. A 20 százalék feletti munkanélküliség és a 180 százalékot közelítő GDP-arányos államadósság a legmagasabb az unióban. Az infláció egy százalék alatt van, ami nem is csoda, hisz az átlagbér csökken. A nemzetgazdaság ikerdeficites, tehát a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyaránt mínuszos. A rossz adatok között találni jót is: a GDP-bővülés több negyedévnyi recesszió után 2017-ben végig pozitív volt. Nagyot szólt év elején, hogy a görög államkötvények szárnyalni kezdtek. December elején még 5,4 százalékos volt a hozam a 10 éves kötvényre, tegnapra ez 3,8 százalék alá ereszkedett. A német és a görög 10 éves hozam közti különbség több mint 150 bázispontot szűkült december eleje óta. Sőt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris szigorítása miatt a 2 éves amerikai államkötvény hozama 2 százalék fölé emelkedett, míg a görög 1,5 százalék körül mozog: Görögország tehát 2 éves lejáratra olcsóbban kap hitelt, mint az Egyesült Államok. Meg kell jegyezni, hogy december elején még 3 százalék körül járt a 2 éves görög hozam.

A kormány meg is akarja lovagolni a ralit: több hullámban kötvényeket bocsátana ki, mert a jövő év végén csaknem 28 milliárd eurónyi adósság jár le. Ennek egyharmadát az előző mentőcsomagból fedezik, második harmadát az eddigi hitelezőktől kívánják bevonni, a harmadik harmadát pedig az említett kötvénykibocsátásból fedeznék. Görög kormánytisztviselők a Reutersnak azt mondták: nincs eldöntve, milyen lejáratúak lesznek a kötvények, a legvalószínűbb, hogy

7 évesek. A kormány az eurócsoport január 22-i ülése után dönt véglegesen a kibocsátásokról.

Nem is a német államkötényhez kell hasonlítani a görögöt, mivel a német hozamkockázatot hordoz, a görög pedig csődkockázatot – magyarázta lapunknak Pálffy Gergely. A Raiffeisen Bank makrogazdasági elemzője rámutatott: az olasz 10 éves hozam éppen 2 százalék alatt van, alig 1,8 százalék a felár a görög kötvényre. A piac szemében „szintre kerülnek” a rossz helyzetben lévő déli államok – állapította meg Pálffy. A hozamcsökkenés szerinte arra utal, hogy a befektetők egy kis hitelt ugyan adnak a görög talpra állásnak, de olyan strukturális problémákkal küzd az ország, amelyeket eddig nem sikerült reformokkal kezelni. Fenntarthatatlan a gazdasági növekedés, a munkanélküliség magas, a költségvetést pedig nem sikerül egyensúlyba hozni – sorolta az elemző. Hozzátette: valóban jól néz ki, hogy a GDP bővült, de a 2017-es volt az elmúlt évtized legerősebb éve az unióban, amelyből Görögország 0,3 és 0,8 százalék közti negyedéves alapú növekedést tudott felmutatni. Pálffy, mint mondta, csodálkozna, ha tényleg ez volna az utolsó megszorítócsomag.

A gyenge fundamentumok mellett a bankrendszer is rossz állapotban van: pontos adatok még nincsenek az év végéről, de 35 százalék közelében lehet a nem teljesítő hitelek aránya, ami a közösség legmagasabb értéke. Ez azért nem jelent rendszerszintű kockázatot, mert a görög bankrendszer méreténél és integráltságánál fogva jóval kisebb súlyú, mint a német vagy az olasz. Pálffy úgy értékelte, hogy a görög helyzet vélhetően nem fog ártani az eurónak sem, mert túl kis súlyt képviselnek a görögök az unió gazdaságában.