Banai: a vártnál kisebb a tavalyi államháztartási hiány

Az európai uniós módszertan szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya a 2,4 százalékos célnál kedvezőbb lett, 2 százalék körül alakulhatott 2017-ben, az államadósság pedig 1,5 százalékponttal tovább csökkent – mondta hétfőn Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi alakulásáról tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Banai Péter Benő szerint a hiány és az államadósság alakulását a kedvező reálgazdasági folyamatok határozták meg, így a várhatóan 4 százalék feletti GDP-bővülés, a 10 százalék feletti reálbér-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának emelkedése.

Az államtitkár megjegyezte, hogy amennyiben az EXIM kitettségeit a kormány álláspontjának megfelelően a kormányzati szektoron kívülre sorolják a brüsszeli vita lezárultával, akkor az év végi államadósság a GDP 72,4 százalékra mérséklődött a 2016 végi 73,9-ről. Az EXIM-mel együtt számított mutató pedig a 76 százalékos szintről 74,5 százalékra csökkent – tette hozzá.

Banai Péter Benő kiemelte, hogy az adóhatóság bevételei az adócsökkentések ellenére nőttek, 609 milliárd forinttal haladták meg a 2016-as szintet. Csak a foglalkoztatással kapcsolatos adóbevételek 340 milliárddal emelkedtek – tette hozzá.

A központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 1973,9 milliárd forintot tett ki tavaly, ami GDP-arányosan 5 százalék felettinek felel meg – mutatott rá az államtitkár, aki azt is hozzátette, hogy az európai uniós programok előfinanszírozása áll a viszonylag magas pénzforgalmi hiány hátterében.

A magyar állam hozzávetőleg 1000 milliárd forinttal előlegezte meg az európai uniós projekteket, ezt az összeget ugyanakkor bevételként el kell könyvelni az uniós módszertan szerinti hiány számításánál – hangsúlyozta.

Az uniós programok összes kiadása 2555 milliárd forint felett volt, ami 466 milliárddal haladta meg a 2016-os kiadást – mondta Banai Péter Benő. Ez a magas kiadás relatív alacsony bevétellel párosult: 1015 milliárd forint érkezett az államkasszába Brüsszelből 2017-ben, amiből 633 milliárdot decemberben utalt az Európai Bizottság – tette hozzá.

Magasabb kiadása keletkezett az államnak 2017-ben a lakástámogatások felfutásának köszönhetően is, 35,5 milliárd forinttal lett magasabb a lakástámogatások összege 2016-hoz képest – jegyezte meg az államtitkár. Életpálya modellekre, beruházási programokra, például a vizes világbajnokság megrendezésére 1074 milliárd forinttal többet költött az állam – tette hozzá.

A központi költségvetés helyzetét a kamatkiadások csökkenése segítette tavaly, 70 milliárd forinttal alacsonyabban alakultak a nettó kamatkiadások 2017-ben – jegyezte meg az államtitkár.

Az államtitkár szavai szerint a kedvező reálgazdasági folyamatok jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy a hiány 2018-ban 2,4 százalék alatt maradjon és az államadósság tovább csökkenjen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közlése szerint a tavaly decemberi 334,9 milliárd forintos hiánnyal 1973,9 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárta az elmúlt évet az államháztartás központi alrendszere. A módosított pénzforgalmi hiánycél 1200,8 milliárd forint volt 2017-re.

Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt, 388,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2015-ben. A központi költségvetés 771,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zártak 2016-ban.

Az államtitkár kitért az államadósság idei alakulásának, illetve a 2019-es büdzsé elfogadásának kérdésére is. Megítélése szerint a kedvező reálgazdasági folyamatok az idén is jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy a hiány ismételten 2,4 százalék alatt maradjon és az államadósság tovább csökkenjen.

Kérdésre elmondta, hogy a parlamenti választásokat megelőzően technikailag sem lehetséges a 2019-es költségvetés elfogadása. Célszerűnek nevezte, hogy az Országgyűlés már az új összetételében tárgyaljon és szavazzon a jövő évi költségvetésről. A másik közjogi aspektus álláspontja szerint pedig az, hogy a hatályos jogszabályok alapján a mindenkori kormánynak elegendő legkésőbb az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé terjesztenie a következő évi költségvetési törvényjavaslatot.

Tehát azt gondolom, erre a kérdésre a választások után célszerű visszatérni – egészítette ki a tájékoztatóját.