Bértorlódás keletkezett több ágazatban

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint még egyszer nem emelkedhetnek olyan mértékben a bérek, mint 2017-ben. Dávid Ferenc a Világgazdaságnak elmondta azt is: a bruttó átlagkeresetek 8-10 százalék körül nőhetnek 2018-ban a versenyszférában. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: nem lesz könnyű kigazdálkodni ezt a bérfejlesztési mértéket, főleg a hazai tulajdonú mikro- és kisvállalkozásoknak okozhat gondot, miközben kormányzati várakozások szerint is legalább 4 százalékkal bővülhet idén a gazdaság.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap megjegyezte: a tárca kalkulációja szerint a bérek 13 százalékkal emelkedhettek 2017-ben, ez évben 9,4, jövőre pedig 7,7 százalékos növekedéssel kalkulálnak. A 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás értelmében, ha idén az első három negyedévben a bruttó átlagkereset 11 százalékkal növekszik, további 0,5 százalékponttal mérséklődhet a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho). Igaz, akkor még úgy kalkuláltak, hogy 22-ről 20 százalékra csökken a munkáltatói járulékteher 2018 januárjától, ám ez évtől 19,5 a szocho mértéke egy tavalyi országgyűlési döntés alapján.

Míg tavaly januárban a minimálbérek 15 százalékkal emelkedtek a 2016-os legkisebb havi bérhez képest, addig idén januártól bő 8 százalékkal nőttek, 138 ezer forintra. Hasonló a trend a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum esetében is. Az emelés mértéke 25 százalék volt 2017 január elsejétől, idén 12 százalékkal, 180 500 forintra nőtt a garantált bérminimum. Ebből a szempontból érthető, hogy a keresetek növekedése 2018-ban valószínűleg nem éri el a 2017-es mértéket. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre lapunknak elmondta: bértorlódás érzékelhető a versenyszféra több ágazatában, így az építőiparban és a feldolgozóiparban is. A pályakezdők keresete megközelíti a 10-15 év óta dolgozókét, ami feszültségeket szül, hiszen elsikkad a szakmai tapasztalat, ezért elodázhatatlan a bérrendezés. Ilyen folyamat érhető tetten az egészségügyben is.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor nagy eredménynek tartja, hogy a minimálbérből élők keresete az idén már valószínűleg eléri a létminimum szintjét. Úgy látja, hogy a mintegy 3 százalékra kalkulált ez évi infláció mellett is megvalósulhat a 6 százalékos reálkereset-növekedés, amihez legalább bruttó 9 százalékos bérnövekedés szükséges. Ezt segíti, hogy az állami vállalatok, közfoglalkoztató cégek munkavállalóinak keresete idén januártól 10 százalékkal nő, ami csaknem 200 ezer embert érint, így vasutasokat, postásokat, energiaipari, víziközművi dolgozókat is.

Ám bizonyos kereskedelmi cégeknél vagy mikro- és kisvállalkozásoknál gondot jelenthet az érdemi béremelés kigazdálkodása. Palkovics utalt rá: kormányzati törekvés is, hogy a 2017-től 2022-ig tartó időszakban nagymértékű, 40 százalék körüli reálkereset-növekedés valósuljon meg Magyarországon.