Bőven van terük a béremeléseknek

Hosszú távon a bérek növekedésének összhangban kell állnia a munkatermelékenység emelkedésével, a reálbérek viszont a termelékenységet meghaladó mértékben bővültek tavaly – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből. Csupán két szektorra nem vonatkozott ez a megállapítás: a pénzügyi, biztosítási területen (itt a termelékenység és a bérköltség is csökkent) és az építőiparban dolgozók béremelkedése nem érte el a termelékenység növekedését.

A reálbér és a termelékenység összehasonlítása önmagában nem ad pontos képet arról, hogy a bérköltségek emelkedése mekkora terhet ró a vállalatokra. A munkaerőköltség változása és a béremelkedés nem volt összhangban az utóbbi időszakban, a szociális hozzájárulási adó öt százalékpontos csökkentése ugyan érdemben mérsékelte a béremelkedés költségnövelő hatását, de nem tudta teljes mértékben kompenzálni. A termelői reál-munkaerőköltség kiszámításával azonban az MNB bemutatta, hogy ágazati szinten mekkora eltérések vannak a vállalati bérkiadásokban, így az egész munkaerőpiacról is pontosabb képet kaptunk, az összesített eredmények alapján pedig a reál-munkaerőköltség változása sokkal közelebb került a termelékenység változásához.

Az elmúlt időszaki jelentős emelkedés ellenére a termelékenységhez képest még mindig elmarad a bérdinamika, amit a nemzetgazdasági szinten alacsony bérhányad is jelez. Az elmúlt évtizedekben a bérek lassabban növekedtek, mint a termelékenység (akárcsak a nyugati országokban), ezért a bérhányad folyamatos, trendszerű csökkenése jellemző. Magyarországon 2015-ben érte el a mélypontot, azóta lassú emelkedést figyelhetünk meg.

A hosszú távú átlagtól még így is számottevő az elmaradás, vagyis a termelékenységet meghaladó béremelkedésnek továbbra is van tere. A versenyszférára eleve alacsonyabb bérhányad jellemző, nagyjából öt százalékponttal magasabb a teljes nemzetgazdaságban mért mutató a magánszektor számainál. A bérhányad növekedésének hasonló tere van a versenyszférában, mint nemzetgazdasági szinten, mindkét index nagyjából öt százalékpontos elmaradást mutat a hosszú távú átlagtól.

Együtt a régióval

Az egy főre eső munkaerőköltség növekedése átlagosnak mondható a régiós versenytársakkal összehasonlítva, a magyar index a régióbeliekhez hasonlóan alakul. Az átlagtól jóval magasabb a román mutató, Magyarországon nagyságrendileg hasonló volt a bérnövekedés, mint Csehországban.