Fókuszba kerül a vállalati digitalizáció

A digitalizálás és a gazdaság digitális átalakulása – ez az egyik prioritása a Visegrádi Együttműködés (V4) mostani elnökségének, amelyet 2018 júniusáig Magyarország tölt be. Ennek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 25–26-án már második alkalommal szervezi meg Budapesten neves magyar és külföldi szakemberek részvételével a regionális digitális csúcstalálkozót. A konferencia fő célja, hogy felgyorsítsa az együttműködést a régióban a kormányzati, az intézményi és a vállalkozói szereplők között.

A csúcstalálkozó egyik fő témája az e-mobilitáson belül a nagyvárosi hálózatok kooperatív rendszereinek bevezetése, ami mérföldkő lehet az önvezető autók elterjedésében. Így az idei konferencia egyszerre összpontosít az autóipar jövőjét érintő kihívásokra, valamint a technológiai és a társadalmi innovációk integráltabb megközelítésére.

A vállalati digitalizáció áll a Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója által vezetendő kerekasztal-beszélgetés fókuszában. Egyebek között arra keresik a választ, hogy melyek a legfontosabb lehetőségek és kihívások az ipari digitalizáció kapcsán az Európai Unióban, főként térségünkben, illetve, hogy milyen támogatási formákkal erősíthető a kkv-k versenyképessége. A támogatás egyik eszköze lehet a Budapesti Műszaki Egyetemen kialakított Technológiai Központ, amelyhez hasonlót a SZTAKI a győri egyetemen lévő telephelyén hozott létre, s amelyek révén a kkv-k megismerkedhetnek a digitális világ kihívásaival, például, hogy miként dolgozhatnak együtt az emberek és a robotok. További támogatási forma lehet a képzés és a továbbképzés is.

A Monostori László által vezetett Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform nemrég egy átfogó ipar 4.0 stratégiát készített az NGM számára. E stratégia egyik fő következtetése az informatikai oktatás fejlesztésének szükségessége. A platform együttműködik az 5G-koalícióval is, amely egyebek között a következő mobilgenerációs technológia minél szélesebb körű felhasználását hivatott előkészíteni az önvezető autóktól a városok digitalizációjáig. Utóbbi azért is fontos, mert egy nemzetközi felmérés szerint 2050-re a világ népességének 66 százaléka él majd városokban (a mai 50 százalék után), amihez teljesen új alapokra kell helyezni a városok élhetőségét.