Kétezermilliárdot várunk Brüsszelből

Jelentős, 3 százalékpontos eltérést becsült a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a tavalyi államháztartási hiányra: míg ugyanis a pénzforgalmi egyenleg GDP-arányosan 5 százalék, 1201 milliárd forint volt, addig az európai, ESA-módszertan szerint becsült érték 2 százalék körül alakulhatott. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az uniós forrásokat a kormány megelőlegezte a győztes pályázóknak.

Arra számítunk, hogy az utófinanszírozás szabálya értelmében az elkövetkező időszakban a költségvetésbe beérkeznek majd a hazánknak jogosan járó uniós források. Várakozásaink szerint idén és jövőre ez a bevétel megközelítheti a kétezermilliárd forintot

– válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az NGM sajtóosztálya. A tájékoztatás szerint nagyjából ezermilliárd forint értékű uniós projektet előlegezett meg az állam 2017-ben, ez az ESA-módszertan szerint nem jelenhet meg a költségvetés hiányaként.

Az államadósságban a pénzforgalmi hiány jelenik meg ténylegesen, azt kell megfinanszírozni állampapírokból – magyarázta az eltérést Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Ezzel szemben az ESA szerinti hiány inkább egy statisztikai kategória, amely a költségvetési folyamatokról ad képet, nem véletlen, hogy a maastrichti kritériumok között ez szerepel – tette hozzá.

A pénzforgalmi egyenleg szerinti hiány finanszírozásához jelentős összeg szükséges, de a 2017. január–novemberi időszakban a laza monetáris politikának köszönhetően mindössze 1,3 százalékkal nőttek a központi költségvetés kamatkiadásai a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ami 14 milliárd forint pluszt jelent.

Hogy mikor folynak be az EU-s pénzek, az attól is függ, hogy a kormány milyen tempóban küldi ki a számlákat az Európai Bizottságnak – mondta kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője. Szerinte a most megjelent különbség idén még nem tűnik el, ám a pályázatok nyerteseinek való utalások mellett már elkezdődnek a tényleges brüsszeli kifizetések is, amelyek ellensúlyozzák a 2018-as előlegeket, így a pénzforgalmi hiány kicsit javulhat. Ha mégsem jönne be az összeg, az növelné az eredményszemléletű hiányt, bár fontos megjegyezni, hogy minden évre túl van tervezve az EU-projektek kifizetése, így egy-egy nem teljesülő kifizetés még nem jelenti azt, hogy végleg elesünk az összegtől – tette hozzá az elemző.

Csökkent az adókulcs, mégis nőtt az adóbevétel

Az adóhatóság bevételei a kormány által végrehajtott adócsökkentések ellenére nőttek, összességében 609 milliárd forinttal haladták meg a 2016-os szintet – válaszolta kérdésünkre az NGM sajtóosztálya. Ha a hatéves bér- és járulékmegállapodás hatását figyelembe vevő 2017. évi törvényi módosított előirányzathoz viszonyítunk, akkor azt látjuk, hogy teljesült az adóbevételi prognózis. A foglalkoztatással kapcsolatos adóbevételek 340 milliárd forinttal emelkedtek 2016-hoz képest, így a munkát terhelő adókból csaknem 7000 milliárd folyt be az államkasszába 2017-ben, ami az összes adóbevétel mintegy 50 százaléka.