Kitart a lazaság mellett a japán jegybank

A központi bank monetáris tanácsának kétnapos ülése után kedden kihirdetett döntés értelmében maradt a mínusz 0,1 százalékos betéti ráta, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. Nem módosította a testület a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes keretösszegét sem.

Kuroda Haruhiko jegybanki kormányzó sajtótájékoztatóján kijelentette: nincs szükség arra, hogy emeljék a kamatot vagy lassítsanak a tőzsdei befektetési alapok (ETF) jegyeinek rendszeres vásárlásán.

Utóbbi miatt bírálatok érik a japán nemzeti bankot, mondván, hogy mesterségesen növeli a tokiói tőzsdei árfolyamokat az ETF-jegyek vásárlásával.

A japán gazdaság növekedésének erősödése miatt számos elemző arra a következtetésre jutott, hogy a jegybank következő lépése a gazdaságélénkítő intézkedések leépítésének elkezdése lesz, bár abban eltérőek a nézetek, hogy mikor kezdődhet el a monetáris politika normalizálása.

Kuroda nyilatkozatával azonban ismét figyelmeztette a befektetőket, hogy a Bank of Japan nem siet amerikai és európai társait követni a válságkezelő politika lezárásával.

Negyedéves gazdasági prognózisában a jegybank nem változtatott gazdasági és inflációs előrejelzésein, így továbbra is arra számít, hogy a 2 százalékos inflációs célszámot a 2020 márciusában végződő pénzügyi évben érik el. A japán gazdaság tavaly július-szeptemberben már a hetedik egymást követő negyedévben bővült, ami utoljára 1994-ben fordult elő. A tokiói értéktőzsdén 26 éves csúcson állnak az indexek.