BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

KSH: drágulást hozott a tavalyi év

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt. Összességében 2017-ben a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszerek ára 3,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5 százalékkal drágult 12 hónap alatt, 2016. decemberhez viszonyítva. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 0,5 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A jelentés szerint az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0 százalékkal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8 százalékkal kevesebbe került egy hónap alatt, 2017. novemberhez viszonyítva. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3 százalékkal a szolgáltatások ára nőtt. A háztartási energia 0,2 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,2 százalékkal.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8 százalékkal többet kellett fizetni tavaly az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – írja a KSH.

Így vélekednek a KSH adatairól az elemzők

„Az infláció lassulása két tételhez vezethető vissza. Az erős bázishatás miatt az üzemanyag áremelkedésében visszaesést tapasztalhatunk. E termékkör esetében az elmúlt 15 hónap második legalacsonyabb számát regisztrálhattuk: 0,5 százalékkal növekedtek az árak év/év. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent éves bázison. Ez vélhetően a decemberi szokásosnál erősebb leárazásoknak volt köszönhető” – kommentálta a KSH adatait Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Hozzátette ezt ellensúlyozta, hogy a szolgáltatások esetében megállt az infláció lassulása, sőt enyhe erősödés volt tapasztalható. E kettő eredője felelős a változatlan maginflációért.

Az elemző szerint összességében a két fő inflációs mutató még mindig jelentősen elmarad a jegybanki céltól. Az ING Bank várakozásai szerint 2018-ban az inflációs nyomás bár erősödhet, így is cél alatt marad: 2,7 százalék lehet. Mindezek alapján nem gondoljuk, hogy változna az Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris politikája – fűzte hozzá Virovácz.

Hasonló képpen vélekedik az adatok kapcsán Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint összességében a legfrissebb adatok – bár némileg alacsonyabbak lettek a vártnál – nem írják felül az Erste inflációs előrejelzéseit. „Az idei évben továbbra is egy lassú, fokozatos emelkedésre számítunk az inflációban. A teljes index visszafogott emelkedését támogatja az Európából importált alacsony infláció, illetve a kormányzati áfacsökkentések. A lassú emelkedés eredményeképpen azonban az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját” – jelentette ki az elemző.

Szerinte a fenti adatok várhatóan nem változtatnak a hazai monetáris politikán: az MNB monetáris politikájának általában vett laza irányultsága továbbra is megmarad. Az Erste előrejelzése szerint a bankközi kamatok 2018 végéig nem változnak, 2019 végére pedig kismértékben emelkedhetnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.