A szociáldemokraták (SPD) igent mondtak ugyan a koalícióra az Angela Merkel vezette CDU–CSU-val, de azonnal új követelésekkel álltak elő. A többi között el akarják érni a határozott időre szóló munkaszerződés alkalmazásának korlátozását, megszüntetnék a kettős magán-állami egészségbiztosítási rendszert, valamint lehetővé tennék kivételes esetekben, méltányosságból a családegyesítést az oltalmazotti státuszt szerző menedékkérőknek.
Martin Schulz pártelnök a hétvégi kongresszuson ígéretet tett arra is, hogy nyomást gyakorol majd a konzervatívokra a menekültkvóta megszüntetése és a munkavállalói jogok szélesítése érdekében. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) azonnal elutasította a követeléseket, arra hivatkozva, hogy az előzetes koalíciós megállapodás feltételein nem változtatnak.
Már ez az előzetes megállapodás is sok aggodalmat okoz a gazdaság szereplőinek. Az alku miatt ugyanis az ország teljes tervezett 46 milliárd eurós költségvetési többletét szétosztogatták az oktatástól kezdve a lakhatás támogatásán keresztül a honvédelemre – emlékeztetett elemzésében a brit Financial Times. Ezzel azonban még nincs vége a költekezésnek, az anyáknak ígért nyugdíjemelés újabb évi négymilliárd eurót visz majd el a szövetségi költségvetésből, amely így is évente 90 milliárdot fizet nyugdíj-hozzájárulásként. Ennek az ígéretnek az anyagi vonzatát legalább kiszámolták, azt azonban még nem tudni, mennyibe kerül majd az a terv, hogy 2025-ig a nyugdíjjogosult karrierje alapján kiszámolt átlagbér 48 százalékára emelik az állami nyugdíjakat.
Az újabb bal–jobb nagykoalíció lehetetlenné teszi a CDU azon választási ígéretének betartását is, hogy 15 milliárd euróval csökkentsék az adóterheket, ezt ugyanis az SPD határozottan ellenzi. Azzal, hogy Németország nem követi az amerikai példát, hamarosan itt lesz a legmagasabb a társasági adó a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai között – figyelmeztetett Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint Németország „ritka lehetőséget” mulaszt el, amikor gazdaságélénkítés helyett a kiadásokat növeli.
A vállalatok terhei is emelkedni fognak, a koalíciós megállapodás szerint ugyanis a munkaadóknak az eddiginél többel kell hozzájárulniuk a munkavállalóik egészségbiztosításához – ez a munkaadók szövetségének (BDA) számításai szerint évi ötmilliárd eurós többletterhet ró a cégekre. Ingo Kramer, a BDA vezetője szerint az egyezség semmi jót nem ígér a német versenyképesség növelésére vonatkozóan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.