A stabil növekedés évébe léptünk

Magasabb lehet a 2017-es gazdasági növekedés, mint amit előzetesen vártam, 4 százalék körül alakulhat a GDP-bővülés – értékelte a 2017-es költségvetés végrehajtását a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Az uniós ESA-elszámolás szerinti hiányt sikerült tartani, azonban az EU-s források miatt a pénzforgalmi egyenleg ennél rosszabbul alakult – egészítette ki. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a költségvetésben szereplő 2,4 százalék helyett 2 százalék körül alakulhat az ESA-hiány, míg a pénzforgalmi egyenleg szerinti deficit 5 százalék lehet.

Az egyes szektorok közül elsőként az építőipar korrekcióját emelte ki a KT elnöke, mondván, az építőipar a 2016-os visszaeséshez képest magához tért, és jelentős fejlődést mutatott fel. A beruházások is támogatták a gazdasági növekedést, Kovács Árpád várakozásai szerint 22 százalékos beruházásbővülés várható a 2017-es év egészére, a többi között az uniós forrásoknak köszönhetően.

Bár a tavalyi költségvetést sikerült jól végrehajtani, két kockázatról nem szabad megfeledkezni – mondta Kovács Árpád. Az egyik az uniós források kezelése, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani továbbra is, a másik pedig az Eximmel kapcsolatos elszámolási vita. Ez a két kockázat szerinte egyaránt éveken átívelő figyelmet kíván. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nagyjából 1,5 százalékponttal segíthették a gazdaság növekedését. Ez viszont Bulgáriától Észtországig jellemzi az újonnan csatlakozó uniós tagokat, az EU a felzárkózásukat segíti, egyfajta kiegyenlítő folyamat zajlik Európa nyugati és keleti része között.

A mezőgazdaság alulteljesített 2016-hoz képest, azonban így is tisztes teljesítményt nyújtott a szektor – fejtette ki Kovács Árpád. Érdekes jelenség, hogy tavaly a jelentősen növekvő bérek nyomták felfelé a fogyasztást, az infláció mégis mérsékelten növekedett 2016-hoz képest. A KT elnöke kiemelte, hogy a bővülő háztartási kereslet ellenére a forint árfolyama is stabil maradt.

Az idei előirányzat a 4 százalékot megközelítő stabil növekedést biztosít, és ezzel párhuzamosan az államadósság is tarthatja a csökkenő pályát – fejtette ki várakozásait Kovács Árpád. Az idén várhatóan később elfogadandó (a 2019-es évre érvényes) költségvetéssel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, hogy a makropálya jól látható, és a külföldi intézmények előrejelzése is afelé mutat, hogy a 3,5 százalékos GDP-növekedés is elérhető. A 3 százalék feletti bővülés nagy dolog a jelenlegi környezetben – emelte ki a KT elnöke.

A hosszú távú kilátásaink is kedvezők, ami elsősorban a globális konjunktúrának köszönhető – vélekedett Kovács Árpád. Egyre jobbak a kínai, amerikai adatok, és Európa is egyre inkább magára talál. A Költségvetési Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy érdemes lenne felkészülni az anticiklikus fiskális politikára, amely a versenyképesség növelésével valósítható meg elsősorban.