A magas jövedelműek részesedése a nemzeti jövedelemből jelentős mértékben növekedett a kilencvenes évek óta, miközben a lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése csökkent – állapítja meg a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) tanulmánya.
A 19. század végén bevezetett személyi jövedelemadó nyilvántartások alapján kimutatható hogyan alakult az idők folyamán a bérből, vállalkozási- és vagyoni bevételből álló bruttó jövedelem eloszlása a lakosság különböző rétegei között.
A kilencvenes évek elején zárult valamelyest az olló a lakosság alacsony jövedelmű fele és a legmagasabb jövedelmű rétege között. Elsősorban azért, mert a kelet-németországi alkalmazottak az egyesítéssel magasabb bérekhez jutottak, de viszonylag kevesen rendelkeztek közöttük kiemelkedően magas jövedelemmel
- mutatott rá Charlotte Bartels, a DIW közgazdásza, a tanulmány szerzője.
Nemsokára azonban fordult a kocka, mivel a keleti tartományokban csökkenésnek indult a gazdasági teljesítmény, az országos munkanélküliségi ráta pedig emelkedett.
A lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése a nemzeti jövedelemből így az 1995-ös 26 százalékról 17 százalékra csökkent 2013-ra, a legmagasabb jövedelmű tíz százalék részesedése pedig 32 százalékról 40 százalékra emelkedett, miközben a legfelső egy százalék részaránya 8 százalékról 13 százalékra nőtt.
A felső egy százalék részaránya a vállalatok visszatartott, nyereségként ki nem fizetett jövedelmének a beszámításával még ennél is jóval nagyobb lenne.
Nemzetközi összehasonlításban a német felső egy százalék részesedése nagyjából megegyezik a nagy-britanniaival, messze elmarad azonban az Egyesült Államokétól, ahol a nemzeti jövedelem egy ötödével egyenlő.
A felső egy százalék jövedelmi részesedésének az emelkedésével párhuzamosan a vállalkozási és vagyoni bevételek gazdasági jelentősége is nőtt a bérekkel szemben.
A vállalkozási és vagyoni bevételeknek a bérből és fizetésből származó bevételeknél gyorsabb növekedése a vagyonos rétegeknek kedvez. Ugyanígy Németország exportbevételének a növekedése is elsősorban a vagyonos osztálynál csapódik le.
Charlotte Bartels szerint a jövedelmi olló szétnyílását az alsó jövedelmi rétegek vállalati eredményből való részesedésének a fokozásával lehetne megállítani és megfordítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.