Varga Mihály: a pénzügyi tudatosság emelése a cél

A tárcavezető jelezte: az emberek 17 százaléka semmilyen pénzintézettel nem áll kapcsolatban, Svédországban ez 0,5 százalék, tehát van még hová növekedni. A jelzáloghitelt felvevő emberek 30 százaléka 2008-ban nem volt tisztában azzal, hogy mit jelent az, ha a lakására veszi fel a jelzálogot.

Varga Mihály utalt arra, hogy a kormány 2017 decemberében egy 7 éves, pénzügyi tudatosságot növelő stratégiai programot fogadott el.

A cél az, hogy a lakosság ne hozzon kockázatos döntéseket, mérsékeljék a magyarok pénzügyi tájékozatlanságát, és érjék el azt az ominózus 17 százalékot is, amelynek nincs kapcsolata most pénzügyi közvetítővel.

A megfelelően képzett fogyasztó nem lesz csalódott, jó döntéseket hoz, így javul a gazdasági-társadalmi stabilitás. A miniszter jelezte: törekvés, hogy emelkedjen a pénzügyi tudatosság szintje. Reményei szerint szeptembertől már az alaptanterv része lesz a pénzügyi ismeretek tantárgy. A tárca célja, hogy a háztartások kiadásaikról, bevételeikről költségvetést készítsenek, és hosszú távú pénzügyi terveik legyenek.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta:

a pénzügyi tudatosság növelésért tanárokat képeznek, egyetemistáknak ötletpályázatok írtak ki. A jegybank áruházláncokkal kötött együttműködést, így reklámfelületeiken az áruhitelek felvételeinek részleteire is felhívják a figyelmet.

Áruházakba ki is települnek jegybanki szakértők, így az érdeklődők helyben kérdezhetnek pénzügyi konstrukciókról. Emellett nagyvállalatoknál – például a Volánbusz és a Magyar Posta –, szakmai napot is tartanak.

Az alelnök megjegyezte: Pénzügyi navigátor című kiadványt jelentettek meg, ami 40 részből áll, közérthetően írják le ebben az egyes konstrukciók tartalmát, fogalmakat, például a  nyugdíj előtakarékossági számlát. Az idén országos lefedettsége lesz a pénzügyi tanácsadói irodahálózatnak. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel védjegy révén pedig összehasonlíthatóak a különböző pénzintézetek jelzáloghitelei. 

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke kijelentette:

felmérések szerint a felnőtt lakosság 25 százaléka készít családi költségvetést, 47 százalékának van pénzügyi terve. Míg 2010-ben a megkérdezettek fele semmilyen tartalékkal nem rendelkezett, addig most 3 havi fizetése van rendkívüli kiadásokra.

A számvevőszék az elmúlt években 73 ezer középiskoláshoz és 15 ezer felnőtthöz jutott el a pénzügyi kultúrát fejlesztő programjaival, például a 30 órás pénzügy-közpénzügyi projektjével. Az ÁSZ felmérése szerint a diákok 73,3 százalékának van megtakarítása, 78 százalékuk pedig jövőbeni tervekkel is bír. A számvevőszék honlapján látható kisfilm sorozatban pénzügyi fogalmakat magyaráznak el.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente azt mondta: ahol bank van, ott jövő van. A bankszövetség ismeretterjesztő programokkal, tankönyvekkel is hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön Magyarországon a pénzügyi kultúra. A Fintelligence programban is részt vesznek, néhány hete Fintelligence pénzügyi oktatási centrumot adtak át a Miskolci Egyetemen. A Magyar Bankszövetség a Pénziránytű Alapítvány egyik alapítója, amely 2008 szeptemberében jött létre, hogy a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokat dolgozzon ki és valósítson meg.