A bérnövekedési ütem nem okoz versenyképességi hátrányokat

A ház elemzőstábja a minap a közép-európai EU-térségben tett tájékozódó látogatást. Hétfőn Londonban ismertetett összegző tanulmányukban kifejtik: magyarországi tárgyalásaikról az a benyomásuk, hogy a hatóságok

az eddigi szakpolitikai intézkedések igazolásaként tekintenek, és gyakorlatilag ugyanezt az utat kívánják folytatni.

A Morgan Stanley beszámolója szerint a magyarországi tárgyalópartnerek a minimálbér-emelést és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését az alkalmazotti vásárlóerőt növelő és a munkaadók költségeit csökkentő eszközként tartják számon.

Az általános álláspont az, hogy ezek a szakpolitikai lépések eredményesek, és nincs szükség semmiféle módosításukra.

A ház magyarországi tárgyalópartnerei szerint a béremelés a külföldre vándorlás megállításának, valamint a munkapiaci részvétel növelésének alapvető fontosságú eszköze.

Mivel a magyarországi bérek még mindig jelentősen elmaradnak az európai uniós bérszinttől, az illetékes magyar hatóságok szerint

a béremelések nem rontják a magyar gazdaság versenyképességét,

sőt éppen ellenkezőleg, a magyar gazdaság sikerének fontos részét képezik – áll a Morgan Stanley hétfői londoni beszámolójában.

A cég elemzői szerint az nem annyira meglepő, hogy a kormány a választások közeledtével támogatja a jövedelmek növekedését célzó politikát, de az már kevéssé megszokott, hogy egy jegybank „ennyire teljes szívvel kiálljon” a potenciált meghaladó ütemű gazdasági növekedés koncepciója mellett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a magyar gazdaságot nem fenyegeti a túlfűtötté válás kockázata, sőt a jegybanknak az a meggyőződése, hogy a gazdaság „izzásban tartása” önmagában a növekedési potenciál növelésének eszköze, egyebek mellett a fogyasztói bizalom erősítése révén – fogalmaznak hétfői beszámolójukban a Morgan Stanley londoni elemzői.

A cég szerint e környezetben, és a forintnak természetes felhajtóerőt adó erőteljes külső fizetési többletet is figyelembe véve, az MNB-t minden arra ösztönzi, az irányadó rátát – amelynek funkcióját gyakorlatilag a zéró közelében járó BUBOR ráta látja el – a lehető leghosszabb ideig szinten tartsa.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: benyomásuk szerint az MNB monetáris politikáját kifejezetten „arra tervezték”, hogy a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaság jegybankja, illetve az euróövezeti jegybank (EKB) „mögött járjon”, relatív értelemben a partnerekénél lazábban tartva a magyar monetáris politika alapállását.

Nem várnak kamatemelést

Más nagy londoni házak sem jósolnak közvetlen kamatemeléssel megvalósuló fordulatot az MNB politikájában, egyes citybeli vélemények szerint azonban bizonyos enyhítési lépéseket a magyar jegybank a későbbiekben visszavonhat. A TD Securities elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint az MNB kockázatot vállal az enyhe ívű jövőbeni inflációs pályát valószínűsítő várakozásával.

A magyar munkapiaci helyzet ugyanis nagyon feszes, a nominálbérek emelkedési üteme meghaladja a 13 százalékot éves összevetésben, a hazai össztermék növekedési üteme erőteljes.

A TD Securities véleménye az, hogy ebben a környezetben az MNB az idén, akár már augusztustól a monetáris politika szigorítására kényszerülhet.

A cég szerint az azonban valószínűtlen, hogy e szigorításnak részét képezné a 0,90 százalékos alapkamat emelése, annál is kevésbé, mivel az alapkamat irányadó kamatként betöltött jelentősége ma már csekély; erre vall, hogy a három hónapos BUBOR ráta jelenleg 0,02 százalékon jár.

A TD Securities londoni közgazdászainak várakozása szerint az alapkamat módosítása helyett az MNB inkább a nem konvencionális enyhítési intézkedések leépítéséhez kezd majd hozzá, és esetleg emeli az egynapos betéti rátát.