Közúton viszik a termékek zömét

A szállítási, raktározási vállalkozások folyó áron számított értékesítési árbevétele 1300 milliárd forint volt, 6,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ebben az ágazatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 195 ezer fő volt, ami 2,5 százalékkal több az egy évvel korábbi számhoz képest.

ami 15 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de még így is elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól.

A szállított áruk tömege (71 millió tonna) 2,8 százalékkal csökkent tavaly az utolsó negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest. A közúti szállítás volumene 8,6 százalékkal csökkent, ellenben a csővezetékes szállítás 23, a belvízi 12, a vasúti 0,6 százalékkal emelkedett. Az árutömeg 63 százalékát közúton, 20 százalékát vasúton szállították, a KSH adatai szerint. Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése 81 százalékos volt, miközben a vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás esetében továbbra is a nemzetközi tevékenység a meghatározó.

Az áruszállítás teljesítménye (14,4 milliárd árutonna-kilométer) stagnált. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye megközelítette a 9 milliárdot, volumenét tekintve 45 millió tonna árut szállítottak el a vállalkozások tavaly az utolsó negyedévben.

Az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára végzett szállítás teljesítménye 11 százalékkal mérséklődött, az átlagos szállítási távolság 14, az üresen megtett út aránya 2,3 százalékponttal 38 százalékra emelkedett.

A vasúton szállított áruk tömege (14,1 millió tonna) 0,6 százalékkal nőtt 2017 utolsó negyedévében. A belföldi szállítás volumene 12 százalékkal bővült, a nemzetközi szállításé azonban 4,3 százalékkal csökkent az átmenő forgalom visszaesésének következtében.

A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áru tömegéből 9,1, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 6,9 százalék volt. Tavaly a belvízi áruszállítás volumene 8,4 millió tonna, teljesítménye mintegy 2 milliárd árutonna-kilométer volt. Az előző évhez viszonyítva 2,6, illetve 0,9 százalékos a növekedés mértéke. A magyarországi belvízi kikötőkben a be- és kirakodott áruk együttes tömege 1,5 millió tonna volt tavaly az utolsó negyedévben, 20 százalékkal több, mint 2016 azonos időszakában. Az árumennyiség 28 százalékát a három nagy országos közforgalmi – a csepeli, a bajai és a győr-gönyűi – kikötőben rakodták.

Az áru volumenének 57 százalékát (0,9 millió tonna) a berakodott áruk tették ki. Az összes tömeg 29 százaléka mezőgazdasági, vadászati, erdészeti termék, hal és egyéb halászati áru, 24 százaléka koksz és finomított kőolaj volt, 12 százaléka a fémérc, bányászati és kőfejtési termékek árucsoportból származott. A hazai kikötőkben tavaly 5,8 millió tonna árut rakodtak, 41 százalékkal emelkedett a homok- és kavicsszállítás volumene. A kikötői forgalom több mint egyötödét kitevő finomított kőolajtermékekből a magyar kikötőkben 22 százalékkal többet rakodtak 2017-ben, mint az előző évben.

Nőtt a reptéri forgalom is

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruforgalma 23 ezer tonna volt tavaly az utolsó negyedévben, ez 2016. IV. negyedévihez képest 6,6 százalékkal bővült.

A Liszt Ferenc repülőtéren tavaly az utolsó negyedévben a 49 országba irányuló utasforgalom 3,2 millió fő volt, ami 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb utas az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország repülőtereiről érkezett, illetve oda utazott. A repülőtéri utasforgalomban a fapados légitársaságok az utasok 57 százalékát szállították. A fapados járatok kapacitáskihasználtsága 88-ról 89 százalékra, a hagyományos légitársaságoké 84-ről 86 százalékra nőtt. A Debreceni Repülőtér utasforgalma 31 százalékkal 72 ezer főre bővült 2017 utolsó negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. A Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma (13,1 millió fő) 14, járatszáma (103 ezer) 6,9 százalékkal nőtt tavaly. A Debrecen Airport utasforgalma 2017-ben 11 százalékkal 318 ezerre, járatszáma 9,2 százalékkal 2,8 ezerre emelkedett.

A helyi és helyközi személyszállítást igénybe vevő utazók száma 2017 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal csökkent, míg az utaskilométerben kifejezett teljesítmény 4,4 százalékkal növekedett. A helyközi személyszállításban 2017. október–decemberben az utasforgalom (163 millió utas) 2 százalékkal csökkent, az utaskilométerben mért teljesítmény (7,1 milliárd) 5,1 százalékkal nőtt 2016 IV. negyedévéhez hasonlítva. Az autóbusszal szállított utasok száma 2,7 százalékkal mérséklődött, a vasúton utazók száma lényegében nem változott. A légi személyszállításban az utasszám 25 százalékkal növekedett. A belföldi távolsági személyszállításban a szállított utasok számát tekintve az autóbusz-forgalom részesedése volt meghatározó (77 százalék), a vasúti utasforgalom részaránya 23 százalék volt. A nemzetközi utasforgalomban az utasok 40 százaléka repülőn, 33 százaléka autóbuszon, 27 százaléka vasúton közlekedett.