Mire csatlakozni tud Magyarország, erősebb lesz az eurózóna

Számos rövidtávú hatással kell számolni, amelyek a most futó költségvetésben alacsonyan voltak kalkulálva, azonban szem előtt kell tartani a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok megtartását is. Fontos, hogy minél fejlettebbek legyünk az euró csatlakozásakor, a helyettes államtitkár a célok közül a versenyképesség fejlesztését emelte ki, amely a gazdasági fejlődés záloga lehet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2012-es tanulmánya szerint

az euró bevezetésének nettó GDP-hatása 0,76 százalékos, így 20 év alatt 10 százalék feletti GDP-növekedés várható az euró bevezetésétől.

A mostani tudás alapján viszont a pozitívumok felül, míg a negatívumok alulbecsültek – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Nem véletlen, hogy az MNB a maastrichti kritériumok felett további követelmények teljesítését javasolja az euró bevezetése előtt. A szakértő szerint fontos, hogy fejlettebbek legyünk a közös fizetőeszköz bevezetésekor, a jegybank által felvázolt feltételeket azonban túlzónak tartja.

Az eurozóna erősebb és egységesebb lesz 5-10 év távlatában, vagyis lesz mihez csatlakozni és érdemes lesz csatlakozni az övezethez – véli az elemző.

A franciák támogatják, a németek viszont ellenzik a kétsebességes Európát – mondta Szapáry György, a jegybank közgazdásza. A németek félelmei elsősorban abból fakadnak, hogy amennyiben elfogadják a közös ügyek rendezését, akkor a gazdasági gondokkal küzdő országok cehhét nekik kell majd állniuk.

Szapáry György kiemelte, hogy míg korbábban elsősorban gazdasági problémákkal szembesült az EU – amelyeket legkésőbb a “25. órában” megoldottak – addig most másfajta, politikai problémával kell szembenézni. Az infláció aránylag alacsony eltéréseket mutat az eurozónán belül, a gazdasági folyamatok hosszútávon kiegyenlítik egymást, míg a munkanélküliségnél nagy eltéréseket láthatunk. Ennek kezelésére közös fiskális politikára lehet szükség, azonban ez azt jelentené, hogy a jól teljesítő országok kisegítik a lemaradókat.