Stabilnak látja az EU a hazai folyamatokat

Magyarország stabil gazdasági fellendülése lehetőséget teremt arra, hogy egy évtizedig tartó növekedési pályára állhasson – olvasható az Európai Bizottság országjelentésében. A GDP 2014-ben, a belső kereslet és a beruházások pedig 2017-ben érték el a válság előtti szintet. A növekedési potenciál javuló tendenciát mutat, de egy feltörekvő gazdasághoz képest még mindig alacsony a szintje.

A dokumentum öt területet vizsgál részletesen, elsőként az adózás reformját, ahol – ahogy írják – az elmúlt években történt előrelépés, míg 2016-ban 39,3 százalék volt a GDP-arányos adóterhelés, addig ez 2018-ra 2 százalékponttal mérséklődött az adócsökkentéseknek köszönhetően. Kiemelték, hogy a munkát terhelő adók és járulékok csökkentek, és a súly áthelyeződött a fogyasztást terhelő adók és az indirekt adóztatás irányába. A pénzügyi szektor vizsgálatánál elsősorban a nem teljesítő hitelek csökkenését emelték ki, ami hozzájárul a hitelintézeti szektor stabilitásához.

A foglalkoztatás rekordmagasan van, azonban nem minden alakul kedvezően. A bizottság kifogásolja, hogy az iskolát korán elhagyók aránya magas, nagy a nemek közötti bérkülönbség, és gyenge a bölcsődei ellátórendszer. A beruházási ráta tavaly már megközelítette a válság előtti szintet, a háztartásoknál viszont még 2019-ig kell várni arra, hogy a 2008-as évihez hasonló mértékű legyen a ráta. Ötödik témaként a kkv-szektor fejlesztésére tértek ki, amelynek megállapításuk szerint alacsony az innovációs potenciálja, míg a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál ez sokkal magasabb. Szektorálisan vizsgálva is nagy eltérések vannak, a gyógyszergyártás, az infokommunikáció, a gép- és járműgyártás területén magas hozzáadott értékkel találkozhatunk, míg más területeken sokkal alacsonyabb a kutatás-fejlesztési potenciál.