Véges a munkaerőpiaci kínálat az országban

Bár több, állami és uniós forrásból finanszírozott munkaerőpiaci program is megcélozza, hogy a gazdaságilag inaktív rétegeket visszacsábítsa az elsődleges munkaerőpiacra, ez nem lesz egyszerű feladat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére elmondta: az inaktívak jelentős része vagy nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, vagy olyan elmaradott régióban él, ahol nincs munkalehetőség.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők – akik gazdaságilag aktívnak számítanak – száma 267 ezerre csökkent január végére. E kör tagjai potenciális munkaerőnek számítanak, ám csaknem 40 százalékuk tartósan munkanélküli, 15 hónapja nem talált már állást. Ezeket az embereket újból csatasorba állítani kihívás. Míg 2016 nyarán csaknem 220 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, addig tavaly év végén a számuk 164 ezerre apadt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A kimaradók egy része minden bizonnyal az elsődleges munkaerőpiacon tudott elhelyezkedni a fokozódó munkaerőhiány miatt.

Kormányzati adatokból kiderül, hogy mintegy 20 ezer ember hazatért külföldről, ám az ING vezető elemzője szerint majdnem 350 ezer magyar állampolgár még életvitelszerűen más országban él.

A KSH adatai alapján elmondható, hogy a 2 millió 817 ezer gazdaságilag inaktív ember közül 2 millió 583 ezer (közülük 1,6 millió nő) nem is kívánt dolgozni 2017 végén, azaz vagy eltartottak (például 15 év feletti tanuló), vagy nyugdíjasok, vagy más a feladatuk a családban, illetve egészségügyi okok nem teszik lehetővé számukra a munkavégzést. Az utóbbi években több százezer ember tért vissza a munkaerőpiacra, hisz 2010 végén még 3,45 millió volt az inaktívak száma Magyarországon, s akkor csaknem 3,1 millió fő nem kívánt dolgozni.

Tavaly év végén az inaktívak közül 441 ezren a 60–64 éves, 559 ezren a 65–69 éves, 440 ezren pedig a 70–74 éves korosztály tagjai voltak, emellett 443 ezren voltak a 15–19 év közöttiek. Jelentős az inaktívak száma a 20–24 évesek (253 ezer), illetve az 55–59 évesek körében is (153 ezer). Az inaktívak közül 948 ezren általános iskolát, 569 ezren szakmunkásképzőt, 350 ezren főiskolát vagy egyetemet végeztek.

A Takarékbank elemzője, Horváth András szerint a magyar gazdaság továbbra is csaknem 600 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, ám egyre kevesebb a szakképzett, most bevonható potenciális munkavállaló. A közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

Az ING Bank elemzője úgy véli: nem a közfoglalkoztatottak, hanem az inaktívak közül vonható be mintegy 60-70 ezer ember a munkaerőpiacra akkor, ha megfelelő oktatási-képzési programban részesülnek, illetve ha az elkövetkezendő években is dinamikus lesz a gazdasági növekedés, élénk a munkaerőpiaci kereslet. Virovácz Péter szerint három éven belül 3 százalékra mérsékelhető a munkanélküliség Magyarországon, de az már gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelentené.