Az alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) 38 oldalas elemzése kimutatja, hogy a brit élelmiszer- és italgyártó ágazat teljes exportjának 50 százaléka öt országba irányul, és ezek közül négy az Európai Unió tagja.
A feldolgozott élelmiszereket és italféléket előállító szektor a brit gazdaság legnagyobb feldolgozóipari ágazata, a brit hazai össztermék (GDP) éves értékéhez 28,8 milliárd fonttal (több mint tízezer milliárd forinttal) járul hozzá, tavalyi exportjának értéke 22 milliárd font volt.
A szektor közvetlenül 400 ezer alkalmazottat foglalkoztat, egyharmaduk külföldi EU-tagállamokból érkezett – áll az alsóházi bizottság jelentésében.
A tanulmány szerint az ágazatra jellemző a raktározás nélküli, a pillanatnyi gyártási folyamathoz igazodó, folyamatos beszállítási rendszer és a termékek rövid felhasználhatósági ideje. A szektor egésze mélyen integrálódott a hazai és az európai uniós nyersanyagbeszerzési, -feldolgozási és -értékesítési hálózatokba.
Ebben az évtizedek alatt kiépült rendszerben az élelmiszer- és italtermékek feldolgozási folyamata gyakran több EU-tagállam területén folyik, és a köztes termékek többször is megjárják az utat Nagy-Britannia és a többi uniós feldolgozási helyszín között, mielőtt eljutnának a vásárlókhoz – hangsúlyozza vasárnapi tanulmányában az alsóházi szakbizottság.
A testület által a jelentés összeállításához meghallgatott iparági cégek közül a londoni központú Diageo – a világ legnagyobb szeszesital-gyártó konglomerátuma, amelynek termékcsaládjában olyan márkák szerepelnek, mint a Smirnoff, a Johnnie Walker, a Baileys és a Guinness – közölte a bizottsággal, hogy ha a brit EU-tagság megszűnése után a cég mindegyik kamionjának csak 15 percet kell várakoznia például az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán, az a vállalatnak önmagában évente 1,3 millió font (több mint 460 millió forint), a beszállítóknak potenciálisan ennél is nagyobb többletköltséget okoz.
Hasonló kockázatokra a testület már egy korábbi hasonló jelentésében is felhívta a figyelmet. A múlt hónap elején összeállított előző tanulmányában az alsóházi bizottság azt mérte fel, hogy a brit autóiparra milyen hatással lenne, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból.
Annak a jelentésnek az összeállításához a parlamenti szaktestület meghallgatta mások mellett a Honda autógyár brit érdekeltségeinek szakértőit, akik elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A több más brit iparág által is régóta hangoztatott hasonló kockázatok gyökere az, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. A kilépési törvénytervezetet jelenleg tárgyaló felső kamara, a Lordok Háza a minap beillesztett a tervezetbe egy olyan záradékot, amely szerint Nagy-Britanniának vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után is.
E felsőházi döntés önmagában még nem ró jogi kötelmet a kormányra, de egyre több jel utal arra, hogy az alsóházban is többségbe kerülhetnek a vámunió fenntartását pártoló képviselők, és ebben az esetben a kezdeményezés akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé is válhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.