A volt MNB-elnök szerint reális a 4 százalékos növekedés

Járai Zsigmond a portálnak leszögezte: a magyar gazdaság jó irányba halad, hosszú távon fenntarthatónak tűnik az élénkülés, az alacsony költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. A volt pénzügyminiszter bízik abban, hogy a világgazdaságban nem lesz komolyabb válság, és „ez a pozitív folyamat hosszú távon fennmarad”.

A volt jegybankelnök úgy fogalmazott, a 2013 utáni monetáris politikáról csak jót tud mondani. Járai Zsigmond szerint a világban végbement változásokhoz 2013 előtt a jegybank nem, vagy csak nagyon lassan alkalmazkodott,

az alkalmazkodás 2013-tól szerencsére felgyorsult, sőt, az MNB jelenlegi vezetése sok tekintetben meg is előzte a korát.

Járai Zsigmond külön kiemelte, hogy a Növekedési Hitelprogram bevezetését helyes lépésnek tartja. Nem lett volna ekkora válság Magyarországon 2008-ban, ha az akkori MNB sokkal aktívabban lép fel mind a monetáris politikában, mind a magyar gazdaság növekedésének támogatásában – húzta alá a volt MNB-elnök.

A magyar gazdaság előtt álló legfőbb kihívás jelenleg a versenyképesség növelése

- mondta Járai Zsigmond, aki szerint ebben a vonatkozásban hosszú ideje le van maradva az ország.

Néhány fő területre, így az oktatásra, az egészségügyre és a kormányzás egyszerűsítésére lenne érdemes koncentrálni, még akkor is, ha ezek inkább hosszú távon növelik az ország versenyképességét – jegyezte meg Járai Zsigmond.

A fiatalokat itthon tartani vagy hazacsábítani a közgazdász szerint a jövőbe vetett hitük erősítésével lehet. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, kiszámíthatóbbá kell tenni számukra a jövőt és értelmes munkát kínálni részükre.

Az MNB volt elnöke az interjúban arról is beszélt, hogy a neoliberális eszmék, elméletek kora lejárt. Úgy vélte, a 2008-as válság kialakulásához az akkor még uralkodónak számító neoliberális elméletek jelentős mértékben hozzájárultak.

Több mint 4 százalékkal nőtt a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke 2018 első negyedévében a nyers adatok szerint 4,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá – közölte első becslésében kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).