Gondban a szlovák főváros

Pozsony hivatalos adatok – a bejelentett állandó lakóhelyek száma – szerint mintegy félmilliós város, a gyakorlatban viszont a városban közel háromnegyed millióan laknak életvitelszerűen. A jelenséget leginkább az okozza, hogy az ország más részeiből odatelepülők a legtöbbször azután sem jelentkeznek be állandó pozsonyi lakcímre, hogy ott-tartózkodásuk életvitelszerűvé válik.

Ennek a nemtörődömség mellett sokszor anyagi okai is vannak: egyebek mellett az, hogy

a vidéki települések lakóinak előnyösebb feltételeket kínálnak a biztosítótársaságok, vagy hogy sokan olyan bérleményekben laknak, amelyek után a tulajdonos nem akar adózni, és így a bérlők nem ezt a címet adják meg állandó lakóhelyükként.

A már hosszabb távon nyomon követhető jelenség az elmúlt tíz évben – a régió gyors ütemű gazdasági fejlődésének idején – öltött rendkívüli méreteket. A helyzet rendkívül előnytelenül érinti az önkormányzatot, azért is, mivel a városi infrastruktúrát háromnegyed millió ember számára kell finanszíroznia, ám az államkasszából ehhez csak kevesebb mint félmillió lakos után kap dotációt.

Ez becslések szerint – a jelenségben érintett ott lakók számának tükrében – évi legalább tíz-, de akár hatvanmillió eurós bevételkiesést okoz a helyi önkormányzatnak.

A „papíron” más településeken élő, de a gyakorlatban Pozsonyban lakó emberek számáról sokáig csak nagy eltéréseket mutató becslések léteztek. Egy, az önkormányzat által most közzétett – a mobiltelefonok SIM-kártyáinak adatait feldolgozó – kimutatás azonban kézzelfoghatóbb, a valóságot vélhetően reálisabban tükröző adatokat tett elérhetővé.

Ennek alapján arra derült fény, hogy

a szlovák fővárosnak mintegy kétszázezer olyan lakója van, akik a hétvégét más településeken töltik.