Már csaknem tízezer céget alapítottak idén

Akkora cégalapítási láz tapasztalható ma Magyarországon, hogy az eddigi részeredmények alapján 2013 után idén újra több mint 30 ezer vállalkozás kezdheti meg működését. Összehasonlításképp az elmúlt négy évben ez a mutató rendre 25 és 29 ezer között mozgott. A Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai szerint idén már 9417 vállalkozás sorakozott fel a startvonalon. Ágazati bontásban a gépjárműjavítást is magában foglaló kereskedelem kívánkozik a lista élére 2175 cégalapítással, de a képzeletbeli dobogón az építőiparnak (1682), illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységnek (996) is jutott még hely. Érdekesség, hogy az élbolyba tartozó szektorok között az idén eddig csak 573 új piaci szereplőt csábító feldolgozóipart az ingatlanügyletek (749), az adminisztratív és szolgáltatótevékenység (677), illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (625) is megelőzte.

Az ország vízfejűsége természetesen a vállalkozói kedv terén is megmutatkozik a versenyszférában, hiszen az idén alapított cégek több mint 60 százalékát, egészen pontosan 5833-at Közép-Magyarországon, azaz Budapesten vagy Pest megyében jegyezték be. A vidéki régiók között viszonylag kiegyenlített a mezőny a cégalapítások terén: 755 vállalkozás létrehozásával a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magában foglaló Észak-Alföld tart valamivel előrébb, mint a többiek, a sorrendben a Közép-Dunántúlt (648) és a Dél-Alföldet (626) előzi meg.

Ez a felsorolás is azt támasztja alá, hogy hiába szűkösek a központi régió cégeinek fejlesztési forrásai, a legtöbben továbbra is a fővárosban és vonzáskörzetében próbálnak szerencsét.

Pedig nem feltétlenül jár előnyökkel a fejlettség, mivel e téren Budapest révén a közép-magyarországi régió az uniós átlag előtt jár, a szegényebb Pest megyei települések vállalkozásai is korlátozottan jutnak EU-s forráshoz a 2014–2020-as ciklusban. A szerény támogatási lehetőségeket tükrözi, hogy a központi régió fejlesztését felölelő Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban (Vekop) több mint 300 milliárd forintot igényeltek a pályázók, de alig több, mint 140 milliárdot ítéltek meg számukra, s a közel 2600 induló kevesebb mint 30 százaléka kapott pozitív elbírálást az irányító hatóságtól. Ha szélesebb lenne a pályázati paletta, jóval többen állnának sorba.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja