Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból „egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A brit külügyminiszter a Daily Mail online kiadásán kedden idézett nyilatkozatában közölte:
szerinte ez azt is jelentené, hogy ha az EU valamely árucsoportra, amelyet Nagy-Britannia olcsón szeretne importálni, büntetővámokat vet ki, akkor a brit kormány sem tudna ez ellen fellépni.
Johnson szerint ezzel meghiúsulna az a szándék is, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést saját határai, kereskedelempolitikája és törvényalkotása felett.
Boris Johnson a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt.
Az EU-val kialakítandó vámpartnerségi viszony a brit kormány által az EU-tagság megszűnése utáni időszakra kidolgozott megoldási javaslatok egyike. Ennek egyik eleme valóban az lenne, hogy Nagy-Britannia az unió kívülről érkező áruimport után beszedné az adott termékcsoportra érvényes EU-vámtételt, a brit cégek ugyanakkor ezt visszaigényelhetnék, ha az érintett importcikk nem hagyja el Nagy-Britanniát, vagy ha feldolgozás után oda visszatér.
Az elképzelést érték olyan szakértői bírálatok amelyek szerint ez mérhetetlenül bonyolult nyilvántartási és árukövetési rendszer kiépítését tenné szükségessé, a leghevesebb támadásokat azonban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora intézte a terv ellen, azzal az érvvel, hogy egy ilyen vámpartneri viszony esetén Nagy-Britannia nem tudna saját jogán kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
Theresa May miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter és Greg Clark üzleti miniszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Brexit-párti frakció képviselői azonban legutóbb épp a múlt héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.
Ezután általánossá vált az a vélemény, hogy a vámpartnerségi elképzelés lekerült a napirendről, Greg Clark azonban hétvégi nyilatkozatában ezt határozottan cáfolta. A BBC televízió vasárnapi interjúműsorában az üzleti ügyek minisztere kijelentette: a brit kormány és személyesen
Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval,
annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb „súrlódások” legyenek.
Clark szerint ezt „bármilyen lehetséges módon” biztosítani kell.
A vita gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Az üzleti miniszter azonban a hétvégi BBC-műsorban alig burkoltan figyelmeztette a keményvonalas tory Brexit-frakciót arra, hogy ha ennek helyébe nem lép valamilyen más vámpartnerségi megállapodás, akkor a brit gazdaság nagy értékű beruházásoktól eshet el. Clark kijelentette: a japán Toyota autógyár, amelynek két üzeme van Nagy-Britanniában, éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen következő európai gyára, és dönthet úgy is, hogy az új üzemet „a kontinensre” telepíti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.