Az emberi tényező a legnagyobb kockázat

A humán kockázati tényezők globális GDP-re gyakorolt hatását évi 320 milliárd dollárra becsüli a biztosító tegnap megjelent kutatása, amely 279 város vizsgálatán alapul. A biztosítóóriás szerint ezek sokkal nagyobb gazdasági fenyegetést jelentenek, mint a hurrikánok, áradások, földrengések vagy vulkánkitörések – számol be a kutatásról a CNBC.

A londoni székhelyű Lloyd’s a Cambridge-i Egyetemmel közösen elkészített Városi kockázat indexe (City Risk Index, CRI) huszonkét emberi és természeti fenyegetés hatását vizsgálta (s adott rájuk összegszerű becslést). A kutatásban szereplő, 35,4 ezermilliárd dollár összesített GDP-vel rendelkező 279 város évente átlagosan 546,5 milliárd dollár kiesését kockáztatja a csaknem két tucat nagyon jelentős fenyegetés miatt. Ebből 320,1 milliárdot tesznek ki az emberi tényezők, és 226,4 milliárdot a természeti katasztrófák.

A városok gazdasági teljesítményét leginkább a tőzsdekrach veszélyezteti, amely 103,33 milliárd dollár összértékű GDP-veszteséget okozhat évente.

A második legkockázatosabb tényező az államközi konfliktus, a belső összetűzések 80 milliárdos kieséssel fenyegetik a nagyvárosok összteljesítményét. Az előbbiekhez mérten kisebb kockázatot hordoznak a harmadik helyen álló trópusi szélviharok, melyek potenciálisan 62,59 milliárd dolláros kárt okozhatnak.

A biztosítótársaság által összeállított kockázati lista első tíz helyén szerepelnek még a fentiek mellett a járványok, a polgárháborúk, az államcsőd, továbbá az áradások, a földrengések, valamint a nyersanyagárak hirtelen változása is.

A tanulmány egyik kiemelkedő megállapítása a kiberbűnözés növekedése, amit a hetedik legsúlyosabb kockázatként szerepeltet a Lloyd’s 36,54 milliárd dolláros összeggel. „Nincs kétség afelől, hogy fokozódik a kiberkockázat – mondta Bruce Carnegie-Brown, a Lloyd’s elnöke. – Minden bizonnyal az egyik leggyorsabban növekvő globális fenyegetésről van szó, és nem hiszem, hogy teljesen megértettük a probléma súlyát.”

A fenyegetések megoszlása erőteljes területi koncentrációt mutat. A jelentés szerint ugyanis

tíz város viseli az anyagi kockázatok csaknem negyedét, összesen 126,8 milliárd dollárt – ez több, mint az afrikai, a közel-keleti és a latin-amerikai pénzügyi kockázatok együttvéve.

Tokiónak van a legtöbb veszítenivalója, a japán főváros gazdasága évente 24,31 milliárd dollárt kockáztat, elsősorban egy Észak-Koreával való lehetséges államközi konfliktus miatt. A második legfenyegetettebb város New York, ahol egy tőzsdekrach számít a legnagyobb félnivalónak, és majdnem 15 milliárd dollár „éghet el” a metropolisz gazdasága által termelt értékből. A harmadik Manila kockázati kitettsége 13,27 milliárd dollár, leginkább a trópusi viharok miatt, de sokat kockáztat még Tajpej, Isztambul, Los Angeles, Sanghaj és London is.