Ezermilliárdokat fog elkölteni a kormány utakra

A világkereskedelem nem a legkiszámíthatóbb mostanság, ugyanis két nagy világpiaci szereplő kereskedelmi háborújáról kell számot vetnünk – fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy mivel Magyarország kicsi és rendkívül nyitott gazdaság – az export/GDP hányados 90 százalék körül mozog –, ezért a magyar gazdaság teljesítményében a külső tényezők az exporton keresztül komoly hatást gyakorolnak a gazdaság teljesítményére. Épp ezért mi aggódó figyelemmel kísérjük a folyamatokat – tette hozzá.

Kereskedelmi háború kezd kibontakozni az USA, Kína és az Európai Unió (EU) között. A magyar export 79 százaléka az EU-ba megy, ez az első számú exportpiacunk, az uniót az USA majd Kína követi. Tehát

a három legfontosabb exportpiacunk kezd egymással kereskedelmi háborúba bonyolódni.

Fontos, hogy méretünk folytán ne váljunk nevetségessé, „ne szólítgassunk fel senkit” – mondta a miniszter hozzátéve, hogy „mi azért szurkolunk, abban reménykedünk, hogy Kína, USA és az EU részvételével zajló konfliktusok minél előbb békésen rendeződjenek. A lényeg, hogy a világkereskedelem nyitott és szabad tudjon maradni. Szijjártó szavai szerint ez a V4-ek elemi érdeke is.

Nincs félnivalónk a szabad világkereskedelemtől, mert a magyar gazdaság kicsi és nyitott.

Mi a világkereskedelmi nyitások pártján állunk a vámokkal és szankciókkal szemben

– fogalmazott a tárcavezető.

A schengeni övezet zavartalan működését fenn kell tartani – emelte ki a miniszter, hangsúlyozva, hogy ez az uniós versenyképesség alapvető feltétele is. Az ebben fellépő zavarok komoly logisztikai nehézségeket okozhatnak, amelyek a közép-európai gazdaságoknak komoly problémákat okozhatnak. Ugyanis ez a térség adja a német gazdaság hátországát – Szijjártó példaként az Audit, míg Csehország esetén a Skoda helyzetét emelte ki – egyik esetében sem mindegy, milyen szállítási időkkel kell számolniuk.

Ha a schengeni övezet, a belső határokon való mozgás megreccsen, felbomlik a belső konszenzus, akkor ez a logisztikai nehézségeken keresztül az EU gazdaságára komoly csapást tud mérni

– mondta a miniszter, hozzátéve, ezért elemi érdekünk, hogy ennek a rendszernek a zavartalan működését fenntartsuk.

Szijjártó Péter kiemelte, a közép-európai régió az EU növekedési motorjává vált. Elmondta, hogy mindenki a német-francia együttműködésről beszél, miközben a V4-ek kereskedelmi forgalma 55 százalékkal volt magasabb, mint a német-francia. Közép-Európa szerepe megnövekedett, a tengely keletre tolódik – mondta.

Ezermilliárdok vasútra, közútra

A kormány az ország logisztikai pozíciójának javítása érdekében számos infrastrukturális fejlesztést fog végrehajtani az elkövetkező időszakban. A miniszter közölte, hogy

2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fogunk közúti- és vasúti fejlesztésekre fordítani:

Negyvenötezer férőhelynyi új járműkapacitás jön létre és új teherszállítási eszközök jelennek meg a magyar vasútvonalakon – tette hozzá. Elmondta, hogy ezekkel a fejlesztésekkel a villamosított vasúti vonalak hossza el fogja érni a 3300 kilométert. A vasúti forgalom súlyáról kiemelte, hogy tavaly 50 milliárd tonna árut forgalmaztak vasúton. A légi szállítás súlya is nő, tavaly 87 ezer tonnát tett ki a forgalom.

Szijjártó beszámolt arról is, hogy öt új szlovák-magyar határátkelő is épül – uniós támogatással –, valamint két új Ipoly-híd. Az úthálózat fejlesztése révén Budapest és Pozsony között végig kétszer-két sávon lehet majd közlekedni. A Budapest-Belgrád vasúti pálya modernizálásáról elmondta, hogy két ajánlat is érkezett a 166 kilométeres magyarországi szakasz megépítésére. A kétvágányú, végig villamosított pálya 2023-ra készülhet el. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy

a Délkelet-Európába érkezett áruk így a leggyorsabban Magyarországon keresztül juthatnak majd el Nyugat-Európába.

A miniszter beszélt arról, hogy gyorsvasút lesz a lengyel és a magyar, valamint a román és a magyar főváros között is. Utóbbinak a megvalósíthatósági tanulmányára 1 milliárd forintot már jóvá is hagyott a kormány.

Ezek mind olyan fejlesztések, amelyek révén a magyarországi logisztikai ágazat megerősödik

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Új lízingprogramot indít az Exim

Jákli Gergely az Exim vezérigazgatója bejelentette, hogy péntektől az Exim új lízingprogramot indít el a Jövő exportőrei program keretében. Ez kiterjed mind a zárt, mind a nyílt végű lízing konstrukciókra – tette hozzá. Elmondta, hogy fix kamatrátával dolgoznak, így a finanszírozás költsége változatlan marad a futamidő végéig.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az Exim több finanszírozási lehetőséget is biztosít a logisztikai ágazatban tevékenykedő cégeknek. Az ágazat fontosságát jól jelzi, hogy

a logisztika teszi ki a magyar GDP 5,5 százalékát, a szolgáltatási szektor tizedét.

A tavalyi magyar export 6 százalékát adta az ágazat, míg a szolgáltatásexport 25,2 százalékát tette ki a logisztika.

Az Exim 2014-ben lépett be a lízing piacra, jelenleg 1210 szerződésük él, amelyek összértéke több mint 114 millió eurót tesz ki. Ennek legnagyobb része (57 százaléka, 677 szerződés, 66 millió euró) a logisztikai ágazatból jön – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy elsősorban a kkv-szektrora koncentrálnak, lízingkonstrukcióik nagy része is ehhez az ágazathoz köthető.

A magyar V4-elnökség szervezésében pénteken megrendezett V4 Logisztikai Konferencia alkalmával a Magyar Export-Import Bank Zrt. hat hazai lízing pénzügyi intézményi partnerével írt alá szándéknyilatkozatot. Az aláíró pénzügyi intézmények a Budapest Lízing Zrt., a Deutsche Leasing Hungária Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a Merkantil Bank Zrt., az MKB-Euroleasing Zrt., valamint a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. voltak.

A Jövő Exportőrei Program keretében induló új Belföldi lízing keret refinanszírozási konstrukcióhoz közel 59 millió euró és 14 milliárd forint keretösszegben történt csatlakozás.

Előadásában az Exim vezérigazgatója kiemelte, hogy

az új konstrukció mérföldkőnek számít a hazai lízingszakma és az Exim sikeres együttműködésében.

A szerződések aláírásával lehetővé válik, hogy az eddig kizárólag exportőrök számára elérhető kedvező, fix kamatozású forrás a jövőben már az exportpiacokra lépni kívánó kis- és középvállalkozások részére is elérhető legyen.

A mostani aláírásokkal elindított programon túl az Exim 2018 júliusában újabb konstrukciókkal bővíti refinanszírozási termékpalettáját. A bevezetendő Exportélénkítő Program célja, hogy kedvező feltételrendszerű beruházási-, valamint forgóeszközhitelt, illetve lízingfinanszírozást tudjon biztosítani az exportáló magyar vállalatok és a beszállítói kör részére – amelyeket immáron az agráriumban működő cégek is igénybe vehetnek. A termékcsomag legfőbb előnye, hogy egyszerűsödik a hiteligénylés, kedvezőbb lesz a futamidő, a kamata pedig fix – tette hozzá Jákli Gergely.