Az amerikai elnök visszavonta a kanadai G7-csúcs zárónyilatkozatának támogatását, amivel gyakorlatilag megtorpedózta a többiek erőfeszítéseit a kereskedelmi viták békés lezárására.
Medgyesi Csilla
2018.06.11, 07:58
Megosztom a cikket
Donald Trump későn érkezett és korán távozott a világ hét legfejlettebb ipari demokráciájának hétvégi kanadai csúcstalálkozójáról, amelyen folytatta a támadásait országa hagyományos szövetségesei ellen, azzal vádolva őket, hogy tisztességtelenül kereskednek, s kihasználják az Egyesült Államokat. Elutazása után pedig szokás szerint a Twitteren közölte, hogy visszavonja a zárónyilatkozat támogatását, mert a vendéglátó Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításokat” közölt a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján, „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt. Trump a bejegyzésben közölte azt is, hogy fontolgatja védővámok bevezetését „az amerikai piacot elárasztó” külföldi autókra.
A kanadai kormányfő a sajtótájékoztatón megismételte, hogy „sértőnek találja” az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai vámtarifákat, s Brüsszelhez hasonlóan Ottawa is megtorló intézkedéseket hoz július 1-jétől Washingtonnal szemben.
Trumpot nem hatotta meg a szép szó, és a nyomásnak sem engedett Fotó: AFP/The Yomiuri Shimbun
„A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyják magukat megfélemlíteni” – jelentette ki. Egyértelműen elutasította azt az amerikai javaslatot is, hogy megszüntetési záradékot csatoljanak az újratárgyalás alatt lévő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (NAFTA).
Nem fogunk, nem tudunk aláírni olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely ötévenként automatikusan megszűnik, mert az nem kereskedelmi megállapodás
– fogalmazott Trudeau.
Amerikai elemzők szerint Trump sértő és személyeskedő támadásával közelebb sodorta az Egyesült Államokat a szövetségesei elleni kereskedelmi háborúhoz, ráadásul nehéz helyzetbe hozta Trudeau-t és a NAFTA-tárgyalásokat. Trump azonban a jelek szerint kezd túllépni a határon, az Európai Unióval, Kanadával és Mexikóval szembeni keménykedését már nem csupán a demokraták, hanem a republikánusok is aggodalommal figyelik. Utóbbiak attól tartanak, hogy a novemberi képviselőházi választáson sorsdöntő lehet a Kanadával zajló vita az agrártermelő szövetségi államokban, amelyek nagyrészt az északi szomszéddal folytatott kereskedelemtől függenek.
A csúcsot a kereskedelmi viták uralták, melyekkel kapcsolatban Trump szokás szerint egymásnak ellentmondó megállapításokat tett.
Mielőtt elutazott Szingapúrba, ahol holnap találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, olyan szabadkereskedelmi övezet kialakítását javasolta a G7-ek – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – között, ahol nincsenek vámok, állami támogatások és kereskedelmi korlátok. Egyúttal figyelmeztette a partnereket, hogy ne viszonozzák az amerikai büntetővámokat, mert azzal „hibát követnének el”.
A személyeskedésig fajuló diplomáciai vita után az EU-tagállamok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz, amelyben többek közt konkrét lépéseket ígértek a szuverenitásukat és biztonságukat aláásni próbáló külföldi entitások ellen. Hangsúlyozták, hogy készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, de folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében. Megállapodtak az iráni atomprogram folyamatos felügyeletéről is, hogy szavatolják annak békés jellegét.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
