Az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének makrogazdasági elemzői pénteken összeállított helyzetértékelésükben közölték: jelenlegi várakozásuk az, hogy ha a forint az euróhoz képest a következő két hétben 2 százalékkal vagy ehhez közeli mértékben még tovább gyengül, akkor az MNB valószínűsíthetően szóbeli intervenciót alkalmazna a piacok lehűtése végett.
Az Eurasia londoni szakértőinek véleménye szerint
„politikailag” sem a magyar kormánynak, sem az MNB-nek „nincs baja” a gyengébb forinttal.
A devizaalapú ingatlanhitelek aránya ugyanis alacsony, és az államadósság hozzávetőleg 70 százalékának finanszírozása a hazai piacról történik.
Jóllehet a gyenge forint nem jó a devizában fennálló államadósság-hányad szempontjából, azonban a magyar devizatartalék és az euróban beáramló EU-folyósítások enyhítik ezt a hatást. A ház elemzői közölték: mindezek alapján
jelenleg nem számolnak azonnali kamatpolitikai lépéssel az MNB részéről, kivéve akkor, ha a forint rövid idő alatt 5 százalékkal vagy ennél még nagyobb mértékben tovább gyengül,
ugyanis egy ilyen mértékű gyors forintgyengülés esetén már érzékelhetőbbé válna az inflációs nyomás az import drágulása miatt.
A cég elemzőinek várakozása szerint azonban ha ez nem következik be, az MNB „puszta megfigyelőként” szemléli továbbra is a fejleményeket, mivel egy esetleges kamatemelés a forintgyengülés hatásainál többe kerülne a háztartásoknak.
Az Eurasia elemzői szerint ugyanakkor – jóllehet az MNB a következő 5-8 negyedéves távlaton belüli időszakra jelezte a jelenlegi enyhe monetáris politika módosulásának lehetőségét – a fokozatos jegybanki kamatemelések ennél valamivel hamarabb megkezdődhetnek, különösen akkor, ha a többi közép- és kelet-európai jegybank időközben kamatemelésbe kezd.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői ugyancsak pénteken összeállított helyzetértékelésükben közölték:
a forint legutóbbi árfolyammozgásai megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB az idén elkezdi az enyhítésre hajló monetáris politika visszafogását.
A cég a szélesebb londoni konszenzusnál jóval agresszívabb előrejelzést tart érvényben az MNB várható kamatpolitikájára. Pénteki prognózisában az idei év végére még a jelenlegivel azonos, 0,90 százalékos MNB-alapkamat szerepel, de a ház 2019 végére már 2,50 százalékos magyarországi jegybanki kamatszintet valószínűsít, és 2020-ra most első ízben ismertetett előrejelzésében 3,00 százalékig emelkedő jegybanki alapkamattal számol annak az évnek a végére.
A Capital Economics pénteki prognózisa az idén 2,8 százalékos, jövőre 3,8 százalékos – vagyis az MNB 3 százalékos központi célszintjénél jóval magasabb –, 2020-ra 3 százalékos éves átlagos inflációt jósol Magyarországon.
Más nagy londoni házak ugyanakkor azzal számolnak, hogy a forint az idei évet a jelenleginél erősebben zárja, ha az MNB rövid időn belül jelzi készségét a piacnak az enyhítő monetáris alapállás semlegesítésére.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni részlegének jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB már a közeljövőben semlegesre módosítja monetáris alapállását, mindenekelőtt a mennyiségi enyhítésnek megfelelő programok és a swap-aukciók felfüggesztésével.
„Ezt vagy követik kamatemelések, vagy nem, függően attól, hogy a jelenlegi globális (eladási) hullám meddig megy el, de ha az MNB megteszi ezt az első lépést, és feltételezve, hogy a feltörekvő piacokat övező befektetői hangulat nem romlik komoly mértékben, jó esélyt látunk arra, hogy a forint visszakonvergál a mi 325 forint/eurós célárfolyamunkra az év végéig” – fogalmazott e hétre szóló értékelésében Tatha Ghose, a Commerzbank európai feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni főközgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.