Még mindig nem divat otthonról dolgozni

Sokan vágynak manapság olyan munkahelyre, ahol nem egy irodában kell napi nyolc órát a számítógép előtt ülni, hanem otthonról, a jól megszokott környezetükből végezhetik el napi feladataikat. Ennek előnyeit ráadásul korábban több felmérés is igazolta, mondván,

az ilyen munkavégzés hatékonyabbá teszi a munkavállalót, a cégek termelékenysége pedig akár 50-70 százalékkal is nőhet.

Ezzel ugyanakkor úgy tűnik még kevés vállalat van tisztában az Európai Unióban (EU).

Nem túl elterjedt, de nem is kell erőltetni

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a rendszeresen otthonról dolgozó 15-64 éves korosztályba esők aránya csupán 5 százalékot tett ki tavaly az EU-ban.

A legtöbben Hollandiában (13,7 százalék) és Luxemburgban (12,7 százalék) dolgoztak ilyen formában, míg legkevesebben Bulgáriában (0,3 százalék) és Romániában (0,4 százalék) maradtak otthon reggelente.

Ráadásul az otthoni munkavégzés elterjedtebbnek bizonyult az euróövezetben, mint az EU-ban, a régióhoz tartozó országokban az így foglalkoztatott munkavállalók aránya 5,7 százalék volt.

Sok munkaadó fejében él még, hogy ha nem látjuk az alkalmazottat, akkor biztosan nem is dolgozik. Pedig mindannyian tudjuk, attól, hogy valaki 9-től 5-ig a monitora előtt ül, nem biztos, hogy minden percét irodai feladatainak elvégzésével tölti

– fogalmazott korábban Litkei Péter, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője. A szakember hozzátette, ez fizikailag is lehetetlen, különösen a kreativitást is igénylő szakmákban. A munkavégzés idő alapú megítélése nem ad valós képet a ténylegesen elért eredményekről. Teljesítményalapú mérésre van szükség, ez az otthoni munkavégzés bevezetésének egyik alapfeltétele is. A rugalmas, otthoni munkavégzést ugyanakkor nem érdemes szerinte kötelezővé tenni.

Ezt a versenyt a nők nyerték

Az Eurostat jelentésből kiderült, a nők magasabb arányban végezték otthonról munkájukat tavaly, mint a férfiak. Amíg a nők esetében ez a fajta foglalkoztatási lehetőség 5,3 százalékos arányt jelentett, addig a férfiaknál már csupán 4,7 százalékosat.

Néhány tagállamban ugyanakkor ez a tendencia éppen ellenkező képet mutatott,

Hollandiában a férfiak 14,7 százaléka, míg a nők 12,6 százaléka dolgozott rendszeresen otthonából. De ugyanez volt a helyzet Dániával is, ahol a férfiak 9,5 százaléka, a nők 7,6 százalék végezte ilyen formán a munkáját.

A kor nem akadály, inkább előny

A jelentés rámutatott egy fontos tényezőre is, mégpedig arra, hogy az otthoni munkavégzés aránya az életkorral megegyező arányban növekszik. A tavalyi évben ugyanis

dolgozott rendszeresen otthonról. A 15-24 évesek legmagasabb arányban Luxemburgban (10,4 százalék), majd Hollandiában (4,2 százalék) végezték el feladataikat otthonról.

A másik két korosztályban ugyanakkor Hollandia tarolt, a nyugati országban a 25-49 éveseknek a 14,6 százaléka, míg az 50-64 évesek korosztály 14,8 százalékának nem kellett bejárnia minden nap a munkahelyére. A dobogó második fokára e tekintetben Finnország állhatott, náluk a 25-49 évesek 13,1 százaléka, az 50-64 éveseknek pedig a 13,6 százaléka dolgozott otthonról tavaly.