Rekordot ért el az iparűzésiadó-bevétel

Az iparűzési adót 2014-ben 2 szá­zalékról 1,8-re, majd idén januártól 1,6 százalékra csökkentették. Mi volt az önkormányzat célja ezzel a döntéssel?

A gazdaság a fejlődés motorja, igyekszünk minél vonzóbb környezetet teremteni a vállalkozások számára, és ösztönözni őket a növekedésre. Sokan megkérdőjelezték az első csökkentésnél a döntést, de minket igazolnak a számok: már a következő évben növekedett az adóbevétel, sőt azóta minden évben rekordot dönt. A vállalkozások tehát befektetésekre, fejlesztésekre fordították a kedvezményt. Most is arra számítunk, hogy nem okoz majd bevételkiesést az önkormányzatnak az idei adócsökkentés.

Tehát az újabb és újabb beruházásokban látja a város gazdasági növekedését?

Részben, de nem kizárólag, mivel nem csak az ipari beruházásokon múlik a város sikere. A gazdaság több szegmensére koncentrálunk, és fontos alap az a széles körű összefogás, amelyet a város a gazdaság szereplőivel, az egyetemmel, a magyar állammal és persze a győri lakosokkal kialakított. Fontos az oktatás, hogy olyan szakemberek álljanak rendelkezésre, akik aztán értékes tagjai lesznek a gazdaságnak. A másik, szintén lényeges tényező, hogy vonzó legyen a város, és ebbe beletartozik a kultúra, a sport, az infrastruktúra. Abban a városban, ahol jól érzik magukat az emberek, van közösségi élet, jó gazdasági eredményeket lehet elérni.

Győrben 1,5 százalékos a munkanélküliség, vagyis inkább munkaerőhiányról beszélhetünk. Hogyan orvosolják ezt a problémát?

Ma a munkaerőhiány valóban gondot okoz. Az autóipar köré települt cégek munkaerőigénye miatt a város oktatási rendszere is átalakult. Ezt évekkel ezelőtt a gazdasági szereplőkkel közösen gondolkozva valósítottuk meg, és igyekeztünk a diákokat a hiányszakmák felé terelni. A vállalatok maguk is részt vesznek az oktatásban. A munkaerőhiányban nyilván az osztrák határ közelsége is szerepet játszik, hiszen ott magasabbak a kereseti lehetőségek. Ez összetett probléma, a város több fórumon is keresi a megoldást, együttműködve a gazdasági szereplőkkel.

Mire költik a Modern várások program keretében elérhető több mint 130 milliárd forintot?

Számottevők a közlekedésfejlesztési beruházások, például a Győrt Dunaszerdahellyel összekötő útfejlesztés vagy a belvárosi közlekedés átalakítása, a vasútállomás és a buszpályaudvar átépítése, ami körülbelül 15-17 milliárd forintba kerül majd. Vannak emellett kulturális infrastruktúra-fejlesztési és turisztikai beruházások, mint a Győri Nemzeti Színház felújítása, állatkertbővítés, új hangversenyterem és konferencia-központ építése, a strand vízi élményparkká bővítése vagy a sporthotel felépítése. A lakosság számára fontos vállalás az új mentőállomás vagy a kórház melletti parkolólemez megvalósítása, melyekre 4 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. De a város szempontjából ugyanilyen lényeges az egyetemfejlesztés is.

Nemrég megújult a reptér is, erre miért volt szükség?

A logisztika kulcsfontosságú egy olyan városban, ahol jelentős ipari termelés folyik, a cégeknek szükségük volt erre a fejlesztésre. A kétmilliárdos beruházás eredményeképp a meghosszabbított futópálya, a korszerűsített fénytechnika és a kapcsolódó bővítések lehetővé tették, hogy a reptér fogadjon Airbus A320 és Boeing–737 típusú gépeket is. A tulajdonosi kör 2013-ban bővült, az Audi 46 százalékos tulajdonnal rendelkezik a repülőtérben, az önkormányzaté 39 százalék, 15 pedig az államé. A személyi forgalom és a szállítmányozás terén is éreztük, hogy nagy szükség van fejlesztésre, a reptér forgalma folyamatosan nő. Hasonlóan fontos a Győr–Gönyű kikötő fejlesztése, az iparvágány bővítése, valamint az úthálózat folyamatos javítása.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja