A külföldön munkát vállalók negyven százaléka támogatja az itthoniakat
Egyes európai statisztikák 416 ezerre, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig már 637 ezerre becsüli a világ országaiban élő Magyarországon születettek számát. Ezektől a számoktól lényegesen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai – amelyek egymástól is különböznek. A hazai társadalombiztosító – az önbevallások alapján – a külföldön biztosított magyarok számát 120 ezer főben adta meg 2017 év elején – derül ki a mikrocenzus most nyilvánosságra hozott adataiból. A 2016-os „kis népszámlálás” szerint a magyarországi háztartásokban élőknek 265 ezer családtagja élt külföldön, ám a 2011-es népszámláláskor még 52 ezerrel kevesebb más országban élő családtagot jelöltek meg.
Az adatokból kiderült, hogy a Magyarországon élők 4 százalékának van közeli migrációs tapasztalata – ez azt mutatja, hogy 378 ezren éltek külföldön a 2000-es évek óta.
Ugyanakkor a 16–29 éves korcsoportban jóval magasabb, hatszoros a külföldi országban egy évnél több időt eltöltők aránya (24 százalék). Míg a népességben 22 százalékos a felsőfokúak aránya, a külföldön élők 30, a visszavándorlók 41 százalékának van felsőfokú végzettsége.
Fotó: AFP/Ben Stansall
A Központi Statisztikai Hivatal becslései szerint a 16–64 éves korosztályból 8,4 százalék, körülbelül 510 ezren tervezik a kivándorlást a következő két évben. Ám a szakemberek hozzáteszik: a tapasztalatok szerint 20 százalékra tehető a kivándorlási szándékok tényleges megvalósulása.
A Magyarországot elhagyók elsődlegesen munkavállalás céljából választanak egy másik országot lakóhelyüknek. Főleg jobb munkafeltételeket, kedvezőbb életkörülményeket jelöltek meg a kivándorlás okaként. A fő célországok: Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldön munkát vállaló magyarok többsége az eredeti végzettségétől, szakmájától eltérő munkakörben dolgozik.
Leggyakrabban a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az építőipar területén, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkahelyeken helyezkednek el.
A kivándorlást tervező magyarok nagy része (89 százalék) is dolgozni szeretne, mindössze 6,3 százalék azok aránya, akik tanulni mennének valamelyik másik országba. A nyelvet beszélők között viszont már minden tizedik magyar, a tanulók közül pedig minden harmadik diák menne külföldi egyetemre.
A határokon átnyúló pénzmozgásokra is rákérdeztek a mikrocenzusban. A válaszokból kiderül, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok 40 százaléka, a már hazatérteknek pedig 47 százaléka támogatta anyagilag itthon élő családtagját. A KSH adatai szerint ugyanakkor majdnem minden második külföldön tanuló megélhetését a Magyarországon élő hozzátartozóknak kellett dotálniuk.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.