Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon

A résztvevők nagy száma, konstruktív viszonyulása a felvetett valós szakmai problémákhoz azt a reményt erősítette bennem, hogy a szóba hozott kihívásokra rövidesen megoldásokat is találunk

– mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak arról a megbeszélésről, amelyet a sertéságazat szereplőivel folytatott a napokban. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy csak a gazdákkal szövetségben tudnak megoldásokat találni az ágazat előtt álló kihívásokra. Éppen ezért – tette hozzá – az Agrárminisztériumban tematikus napokat tartanak, hogy a szaktárca vezetői és az ágazatok legfontosabb szereplői találkozhassanak egymással. Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettek, és sok probléma merült fel: az állategészségügyi helyzettől kezdve a piacra jutás kérdéskörén és a nyomon követhetőségen át egészen a minősítés kérdéséig lényegében a teljes ágazatot átívelően mondták el észrevételeiket a jelenlévők.

Sertéspestishelyzet

A megbeszélésen hangsúlyosan került elő a sertéspestis, de tényszerűen meg lehet állapítani, hogy a piaci árak az uniós trendeket követik, a magyar kormánynak sikerült megakadályoznia a nagyobb bajt, mi­után elérte, hogy az ázsiai importőrök is csak az érintett megyékből tiltsák a bevitelt – mondta Nagy István.

A hazai vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 436 forint volt hasított meleg súlyban számolva 2018 májusában, 20,7 százalékkal alacsonyabb ugyan a tavalyi árnál, de a hazai sertéshúsárak az uniós piaci trendekkel azonosan alakulnak.

Az E minőségi kategóriába sorolt sertések vágóhídi belépési ára szorosan követi a német árszintet. Az árakban az ágazatra jellemző ciklikusság és a piaci folyamatok érvényesülnek. A lassú áremelkedés melletti kiegyensúlyozott nemzetközi és hazai piaci helyzetre való tekintettel a hazai sertéspiac vonatkozásában megalapozatlan pánikhelyzetről beszélni.

A sertéságazatban az állategészségügyi problémákon kívül egyelőre nem látható olyan piaci zavar, amely súlyos válságot okozhatna. Fontos megjegyezni, hogy afrikai sertéspestist (ASP) Magyarországon egyelőre csak vaddisznóban találtak. A piaci helyzet megtartása elsősorban az ASP terjedésének és a házi sertésekre való átterjedésének megakadályozásával tartható fenn

– mutatott rá az agrárminiszter.

A kereskedelmi veszteségek enyhítése, az exportpiacok visszanyerése és az uniós eljárásrendhez hasonló regionalizáció érvényesítése érdekében a kormány mindent megtesz – mondta Nagy István. „Mintegy harminc kereskedelmi partner harmadik ország hatóságával vettük fel a kapcsolatot – ismertette –, és az elmúlt két hónapban hét magas szintű személyes egyeztetésre is sor került. A megkezdett tárgyalások eredménye, hogy például Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a sertéshústermékek exportja.”

Kamatmentes hitelt biztosítanak

Az afrikai sertéspestis miatt valamennyi sertéstartó számára kamat- és költségmentes Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitelt kívánunk biztosítani – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár.

Az ázsiai exportpiacoktól erősebben függő mangalica esetében szerinte nagyobbak a problémák, ezért a helyzet megoldására javaslatcsomagot dolgoztak ki. Ennek részeként az egyik oldalon elsősorban a kisebb és közepes gazdaságoknak segítséget nyújtó, mangalica anyakocák utáni 50 ezer forintos plusztámogatást terveznek,

a másik oldalon pedig eddig nem kihasznált európai és tengerentúli piacok eléréséhez nyújtanak érdemi segítséget, hozzájárulva a korlátozott elérésű ázsiai célországok kiváltásához. Mind a kamatmentes hitelt, mind a kocák utáni támogatást csekély összegű támogatás formájában van mód bevezetni az európai uniós támogatási szabályok keretei között – mondta Feldman Zsolt.

Küzdeni kell a meglévő támogatásokért

A megbeszélésen szóba került az uniós támogatások jövője is. Elhangzott, hogy Magyarország számára kiemelt cél a következő uniós programozási időszakban a jelenlegi támogatások többségének hasonló feltételek mellett való fenntartása. A támogatási típusok – például az állategység-alapú támogatások, beruházási támogatások – a következő programidőszakban is ugyanúgy rendelkezésre fognak állni. A 2014–2020-as időszakhoz képest az Európai Bizottság tervei szerint jelentős egyszerűsítések várhatók a tervezésben. A szabályozás szerint több hatáskört és nagyobb mozgásteret kapnának a tagállamok, különösen abban, hogy milyen formában és feltételekkel hirdetik meg a vidékfejlesztési támogatásokat. A jogszabálytervezet szerint a vidékfejlesztés uniós forrása Magyarország számára 3,4 milliárd euróról 2,9 milliárdra csökken, és mérséklődnek a régiókra vonatkozó támogatási intenzitások is.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja