Egymillió lakás felújítása maradt el

Számottevően javulna a hazai ingatlanállomány minősége, ha állami eszközökkel élénkítenék a lakásfelújítási kedvet, ami a gazdasági válság utáni mélypontról épp tavaly szökött már csaknem olyan magasságba, mint amekkorán folyamatosan pörögnie kellene. Csakhogy egyetlen, megközelítően ideális év még nem jelent érzékelhető áttörést, az elmaradás évtizedes, az elmúlt tíz évben egymillió lakást nem újítottak fel – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Szerinte

évente legalább 200 ezer lakás átfogó, nagy felújítására lenne szükség az épületek húszévenkénti generális nagyfelújítási igényével számolva, ami a szakmai minimum.

Viszont a tavalyi 180 ezer lakásfelújítás előtti időszakban csak két olyan év volt, amikor 120 ezernél több ingatlant fiatalítottak meg. Az ÉVOSZ már három éve rendületlenül szorgalmazza a lakásfelújítások áfa-visszatérítési lehetőségének bevezetését az új építésűek mintájára.

A szövetség az éves ágazati helyzetértékelését kiegészítő javaslatsorban az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfaérték 30 százalékának számla alapján való visszaigényelhetőségét jelölte meg, maximum mintegy hárommillió forintig.

Koji László rámutatott: számításaik szerint ez már számottevően növelné a felújítási kedvet, és ami ugyanilyen fontos, a garanciális hátteret is, ami a felek közös érdeke. Ha az írott szerződések felé mozdulna el a szóbeli megállapodások uralta piac, vagyis a kivitelezők hivatalosan szerződnének a munkálatokra a lakossági szektorban is, akkor ők is nagyobb arányban juthatnának hozzá a munkájuk ellenértékéhez. Kevés szó esik arról, hogy nemcsak a munka minőségével elégedetlen ingatlantulajdonosok látják kárát az írásos szerződésen alapuló garancia hiányának, hanem a kivitelezők is, akik az építőipari ágazat átlagánál jóval nagyobb arányban írhatják le a nem fizető ügyfelek miatti kintlévőségeiket. A jellemzően kis létszámú csapatokkal dolgozó lakásfelújító vállalkozóknak néhány 100-200 ezer forintos kifizetetlen munka is súlyos kárt okoz, akár egy-egy emberük teljes havi bérét is kiteheti.

A kedvezményes újlakás-áfa kivezetése előtt is többször elhang­zott kormánykörökben a lakás­felújítások támogatásának szükséges­sége, ez azonban nem lehet áfa­kedvezmény, hiszen az csak kész termékre alkalmazható, szolgáltatásra, munkadíjra nem. Ezért jelentene megoldást az áfa-visszatérítés. A legalizált megbízásokkal a felek a megtakarítható adónál nagyobb összegű kárt tudnának ugyanis megelőzni.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Személyi kölcsönből újít fel a lakosság

Az újonnan folyósított lakáshitelek nem egészen 4 százalékát fordították felújításra a háztartások 2018 első öt hónapjában, ami a személyi kölcsönök dominanciájának lehet a következménye. A KSH adatai szerint a lakások döntő többségénél végeztek valamilyen karbantartást vagy korszerűsítést az elmúlt tíz évben.