Jóval több jutott kutatás-fejlesztésre

A nemzetgazdaság kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítása tavaly 517 milliárd forint volt, ami a GDP 1,35 százaléka – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból. Ez azt jelenti, hogy a KFI-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest. Ehhez a kiugróan magas emelkedéshez a KSH értékelése szerint nagymértékben hozzájárult a 2016 végén kiutalt pályázati összegek 2017-ben történt felhasználása.

Összehasonlításképp: 2016-ban a GDP 1,22 százalékát, 427 milliárd forintot fordított Magyarország kutatás-fejlesztésre, ami folyó áron 8,8 százalékos visszaesés a 2015-ös 1,39 százalékhoz képest.

A 2016-ra vonatkozó adat többek között az uniós költségvetési ciklus váltásának volt betudható: a 2007–2013-as időszak zárása után már csak a 2014–2020-as támogatások lehívására lehetett készülni, így az egyetemek forrásfelhasználása akkor erősen visszaesett.

Az uniós tagországok esetében használatos kumulált innovációs index 27 paraméterből áll, a magánforrások közkutatásokba való bevonása mellett az állami ráfordítások terén vagyunk leginkább lemaradva. Elemi érdekünk megközelíteni a 2 százalékos EU-átlagot, amelyhez kiszámítható, fenntartható mértékben növelt kutatás-fejlesztési és innovációs célú állami ráfordításra is szükség van.

Szakértők szerint ahogy zárul idővel a brüsszeli pénzcsap, úgy kell a strukturális és kohéziós alapok helyébe lépnie a magyar költségvetésnek.

A kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások összegén belül a meghatározó, 85 százalékos súlyt képviselő költségek 17, míg a 15 százalékos részarányú beruházások 54 százalékkal emelkedtek tavaly az előző évihez képest. A nemzetgazdasági szintű KFI-ráfordítás csaknem 74 százaléka a vállalkozások, 13-13 százaléka pedig a felsőoktatási, valamint a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek tevékenységéből származott.

A 2016. évi pályázati források nagy részének tavalyi felhasználása miatt az állami költségvetési finanszírozású kutatási ráfordítások emelkedtek a legnagyobb, 47 százalékos mértékben, folyó áron hozzávetőleg 53 milliárd forinttal. A vállalkozási forrásból finanszírozott kutatás-fejlesztési ráfordítások eközben 13 százalékkal, 31 milliárddal növekedtek. A ráfordítások pénzügyi forrásai közül egyedül a nonprofit források összege csökkent, egy év alatt 10,5 százalékkal.

Érdemi változás a KSH beszámolója szerint az is, hogy tavaly megállt a kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája, sőt növekedésbe fordult át.

Így az előző évihez képest az elmúlt évben 14 százalékkal több, 3,1 ezer kutatóhely működött Magyarországon. A KFI-tevékenységgel foglalkozók tényleges létszáma közel 61 ezer volt, azaz egy év alatt 12 százalékkal bővült. Ezen belül a 70 százalékos részarányt képviselő kutatók, fejlesztők száma 9,8, a segédszemélyzeté pedig mintegy 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámított kutatói létszám a tényleges létszámnál nagyobb mértékben, 13 százalékkal növekedett.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja